A levantei települést az úgynevezett kerámia előtti neolitikus kultúra (PPNA, Pre-Pottery Neolithic A) népe lakta. Az adott kultúra abból a szempontból bír különös jelentőséggel, hogy bizonyítottan ekkor honosodott meg a földművelés.
A Haifai Egyetem és az Ausztrál Flinders Egyetem búvárrégészeinek ötméteres mélységben sikerült részben feltárniuk egy 7500 éves kutat, amely egykoron friss vízzel látta el a közösséget.
Amikor a tengerszint emelkedése miatt vize sóssá vált, a település népe hulladékgödörként hasznosította, vagyis feltárása révén megismerhető, hogy az adott közösség milyen állatokra vadászott, miként élt, hogyan táplálkozott, kikkel folytatott cserekereskedelmet – olvasható a PhysOrg hírportálon.
„Egy ilyen hulladékgödörben a legkülönfélébb tárgyak megtalálhatók – kőszerszámok, fegyverek, csontból faragott varrótűk” – magyarázta az őskori búvárrégészet elismert szakértője, Jonathan Benjamin, a Flinders Egyetem kutatója.
A tudós reményei szerint előkerülnek szerves anyagok is – növényi rostok, magvak. Találhatnak olajbogyómagvakat is, amelyeknek meghatározhatják a korát.
„Korábbi ásatások leletei arra engednek következtetni, hogy a térségben működött a világ legrégebbi olívaolaj-sajtoló központja” – jegyezte meg Jonathan Benjamin.