Mint közleményükben írják, az újonnan felfedezett idegpálya egy olyan agyi központba vetül, amelynek sérülése esetén nem vagyunk képesek önálló cselekvésre, és öntudatunkat is elveszíthetjük. Ennek a központnak komoly szerepe van a mozgásszervezésben és a teljes agyra kiterjedő nyugalmi hullámaktivitás kialakításában is. Az új idegpálya ezt a központot célozza meg, és döbbenetesen hatékonyan képes befolyásolni a működését. Gátló hatásával megállítja a mozgások kivitelezését, és az agyat rögtön nyugalmi aktivitásba állítja át.
Érdemes megemlíteni, hogy ha egy komoly agysérülés miatt öntudatlan vegetatív állapotba került beteg agyát ezen a területen ingerlik, akkor mozogni és beszélni kezd. Az ingerlés befejezése után azonban rövidesen visszasüllyed a vegetatív állapotba.
Az Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet professzora által vezetett tudósok egéren kísérleteztek: a lézerfény bekapcsolása után, amely aktiválta az egérben a vizsgált idegpályát, az addig futó állat rögtön mozdulatlanná vált, de a tudatát nem veszítette el. Mikor kikapcsolták a lézert, az egér rögtön tovább tudott szaladni – írja beszámolójában az MTA.
A kutatók azt is kiemelik, hogy az újonnan felfedezett idegpálya szerkezeti tulajdonságai megdöbbentően hasonlóak emberben és egérben, ami arra utal, hogy valamilyen alapvető, ősi, közös funkciót szolgál.
A közlemény szerint a kutatásokat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatja, amelynek 12 milliárd forintja a magyar tudomány történetének eddigi legnagyobb, egy tudományágra adott támogatása.
