Katarzis, izgalmak és csalódás – Ilyen volt a napfogyatkozás

A jelenség itthon izgalmas, békés élmény volt, másutt őrült tombolássá fajult.

Annak ellenére, hogy nem jutott egyszerre mindenki védőszemüveghez vagy teleszkóphoz, és egyre nagyobb tömeg gyűlt össze, nem tapasztaltunk sem tolakodást, sem bosszankodást, mindenki örömmel, türelmesen várakozott, nyoma sem volt a más esetekben felmerülő feszültségnek az akadémia Széchenyi téri épülete előtt. Sokan próbáltak telefonnal fotózni több-kevesebb sikerrel, sőt két hölgy minden ellenérv és figyelmeztetés ellenére üveglapokat kormozott gyertyalánggal.

Az érdeklődők több különböző, speciális napszűrőkkel felszerelt teleszkópon keresztül figyelhették a jelenséget, így közelről, távolabbról, zöld és sárga színben pompázva is láthatták az egyre fogyó Napot. A távcsövek és a szemüvegek mellett más módszerekkel is megfigyelhető volt a napfogyatkozás, néhányan például fém tésztaszűrővel vagy kilyukasztott konzervdobozzal fogták be a napot és vetítették árnyékát egy lapra. Így biztonságosan láthatóvá vált a folyamatos fogyatkozás.

Az eseményre több általános iskolás osztály is ellátogatott, a gyerekek egy külön standnál napórát hajtogathattak, színezhettek, és a csillagképekkel is megismertették őket a szervezők. A kicsik lelkesen meséltek egymásnak a bolygók mozgásáról, időnként meghúzva anyjuk vagy tanáruk kabátját azért, hogy elcsaklizzák a védőszemüveget. A magyarok mellett számtalan turista is innen figyelte a napfogyatkozást, ők valószínűleg nem tájékozódtak megfelelően, mert – ahogy arról korábban már írtunk – a dupla napszemüveg nem a legegészségesebb módja a jelenség megfigyelésének.

Akik korábban regisztráltak, azok a napfogyatkozás csúcspontja után, fél tizenkettőtől két izgalmas előadást is meghallgattak az MTA épületében. Elsőkét Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatója foglalta össze a látottakat. Előadása elején a tudomány ünnepének nevezte, hogy több százan jöttek el a rendezvényre, és bármiféle érdek nélkül, pusztán a természeti jelenség egyedisége miatt a csillagászokkal együtt figyelték a napfogyatkozást. A terem is zsúfolásig megtelt, középiskolás fiatalok és unokáikkal érkező nagymamák ámultak a fényképekkel tarkított bemutatón, és töretlen lelkesedéssel hallgatták végig, mikor és hol várható legközelebb teljes vagy részleges napfogyatkozás.

Szabó Róbert arról is beszélt, milyen fontos átalakulások zajlanak a csillagászat területén, hiszen az utóbbi néhány évben kiemelt szerephez jutott a csillagok előtt elhaladó bolygók vizsgálata is, ha ugyanis megfelelő irányból szemléljük, és ismerjük a csillag átmérőjét, akkor kiszámolható, pontosan mekkora méretű bolygóról van szó és milyen pályán kering. Ilyen vizsgálatokat végzett a Kepler űrtávcső, mely milliomodrész-pontossággal mérte a csillagok fényességének változásait, és kimutatta a periodikus fedéseket. Az utóbbi évek egyik jelentős felfedezése a kutató szerint, hogy nagyon gyakoriak a Földhöz hasonló méretű kőzetbolygók az univerzumban, minden hatodik csillagnak van a Merkúrnál közelebb keringő, Föld-méretű bolygója.

Ezután Galántai Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója beszélt az időmérés történelmi jelentőségéről és arról, hogyan befolyásolták a tömegeket a mérésének változásaival. Volt, ahol nyolcnapos héttel számoltak, a szovjetek pedig egy időre bevezették a változó szabadnapok naptárát is, így mindenkinek más nap telt pihenéssel – ez rövid időn belül kudarcra ítéltetett.

A két előadás után netes bejelentkezéssel is meglepték a közönséget, Lantos Gábor magyar kutató saját költségen utazott a Feröer szigetekre, hogy onnan figyelje a napfogyatkozást. Sajnos azonban a várakozásokkal ellentétben szinte semmit nem lehetett látni, mivel felhős, borult volt az ég. A komoly összegeket kifizető turisták hoppon maradtak, amit Lantos Gábor szerint nem mindenki viselt méltósággal. Elmondása szerint volt, aki szelfibottal verte párját, miközben bosszúsan üvöltötte, hogy „Nem erről volt szó!”, s egy idősebb nő is magából kikelve pörölt az utazási iroda munkatársával, és követelte vissza a pénzét. A cérna akkor szakadt el a legtöbbeknél, mikor a napfogyatkozás után fél órával eloszlottak a felhők, és kiderült az ég. Ott a legtürelmesebb turista sem hagyta szó nélkül a dolgot.

Magyarországon ezzel szemben kedvező volt az időjárás. Itthonról legközelebb 2021-ben láthatunk részleges napfogyatkozást, a teljesig pedig 2081-ig kell várni.