Annak ellenére, hogy nem jutott egyszerre mindenki védőszemüveghez vagy teleszkóphoz, és egyre nagyobb tömeg gyűlt össze, nem tapasztaltunk sem tolakodást, sem bosszankodást, mindenki örömmel, türelmesen várakozott, nyoma sem volt a más esetekben felmerülő feszültségnek az akadémia Széchenyi téri épülete előtt. Sokan próbáltak telefonnal fotózni több-kevesebb sikerrel, sőt két hölgy minden ellenérv és figyelmeztetés ellenére üveglapokat kormozott gyertyalánggal.
Az érdeklődők több különböző, speciális napszűrőkkel felszerelt teleszkópon keresztül figyelhették a jelenséget, így közelről, távolabbról, zöld és sárga színben pompázva is láthatták az egyre fogyó Napot. A távcsövek és a szemüvegek mellett más módszerekkel is megfigyelhető volt a napfogyatkozás, néhányan például fém tésztaszűrővel vagy kilyukasztott konzervdobozzal fogták be a napot és vetítették árnyékát egy lapra. Így biztonságosan láthatóvá vált a folyamatos fogyatkozás.
Az eseményre több általános iskolás osztály is ellátogatott, a gyerekek egy külön standnál napórát hajtogathattak, színezhettek, és a csillagképekkel is megismertették őket a szervezők. A kicsik lelkesen meséltek egymásnak a bolygók mozgásáról, időnként meghúzva anyjuk vagy tanáruk kabátját azért, hogy elcsaklizzák a védőszemüveget. A magyarok mellett számtalan turista is innen figyelte a napfogyatkozást, ők valószínűleg nem tájékozódtak megfelelően, mert – ahogy arról korábban már írtunk – a dupla napszemüveg nem a legegészségesebb módja a jelenség megfigyelésének.
Akik korábban regisztráltak, azok a napfogyatkozás csúcspontja után, fél tizenkettőtől két izgalmas előadást is meghallgattak az MTA épületében. Elsőkét Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatója foglalta össze a látottakat. Előadása elején a tudomány ünnepének nevezte, hogy több százan jöttek el a rendezvényre, és bármiféle érdek nélkül, pusztán a természeti jelenség egyedisége miatt a csillagászokkal együtt figyelték a napfogyatkozást. A terem is zsúfolásig megtelt, középiskolás fiatalok és unokáikkal érkező nagymamák ámultak a fényképekkel tarkított bemutatón, és töretlen lelkesedéssel hallgatták végig, mikor és hol várható legközelebb teljes vagy részleges napfogyatkozás.
Szabó Róbert arról is beszélt, milyen fontos átalakulások zajlanak a csillagászat területén, hiszen az utóbbi néhány évben kiemelt szerephez jutott a csillagok előtt elhaladó bolygók vizsgálata is, ha ugyanis megfelelő irányból szemléljük, és ismerjük a csillag átmérőjét, akkor kiszámolható, pontosan mekkora méretű bolygóról van szó és milyen pályán kering. Ilyen vizsgálatokat végzett a Kepler űrtávcső, mely milliomodrész-pontossággal mérte a csillagok fényességének változásait, és kimutatta a periodikus fedéseket. Az utóbbi évek egyik jelentős felfedezése a kutató szerint, hogy nagyon gyakoriak a Földhöz hasonló méretű kőzetbolygók az univerzumban, minden hatodik csillagnak van a Merkúrnál közelebb keringő, Föld-méretű bolygója.
Ezután Galántai Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója beszélt az időmérés történelmi jelentőségéről és arról, hogyan befolyásolták a tömegeket a mérésének változásaival. Volt, ahol nyolcnapos héttel számoltak, a szovjetek pedig egy időre bevezették a változó szabadnapok naptárát is, így mindenkinek más nap telt pihenéssel – ez rövid időn belül kudarcra ítéltetett.
A két előadás után netes bejelentkezéssel is meglepték a közönséget, Lantos Gábor magyar kutató saját költségen utazott a Feröer szigetekre, hogy onnan figyelje a napfogyatkozást. Sajnos azonban a várakozásokkal ellentétben szinte semmit nem lehetett látni, mivel felhős, borult volt az ég. A komoly összegeket kifizető turisták hoppon maradtak, amit Lantos Gábor szerint nem mindenki viselt méltósággal. Elmondása szerint volt, aki szelfibottal verte párját, miközben bosszúsan üvöltötte, hogy „Nem erről volt szó!”, s egy idősebb nő is magából kikelve pörölt az utazási iroda munkatársával, és követelte vissza a pénzét. A cérna akkor szakadt el a legtöbbeknél, mikor a napfogyatkozás után fél órával eloszlottak a felhők, és kiderült az ég. Ott a legtürelmesebb turista sem hagyta szó nélkül a dolgot.
Magyarországon ezzel szemben kedvező volt az időjárás. Itthonról legközelebb 2021-ben láthatunk részleges napfogyatkozást, a teljesig pedig 2081-ig kell várni.
