Az 1877 és 1999 közötti időszakból származó, mintegy 800, jelentős részben kézzel írott időjárási naplót a német meteorológiai szolgálat (DWD) hamburgi telephelyének pincéjében találták meg 2011-ben. Azóta elvégezték a naplók digitalizálását, így a meteorológusok most megkezdhetik az anyag feldolgozását.
Az Északi- és a Balti-tenger partvidékén található több mint 100 mérőállomás által rögzített légnyomási és széladatok egyedülálló forrást jelentenek a vidék éghajlatának tanulmányozásához – hangsúlyozta közleményében a Hamburgi Egyetem klímakutató központja.
Az adatok segítségével az eddigieknél pontosabban rekonstruálhatók a német partokon a történelem során többször előfordult pusztító vihardagályok körülményei, ráadásul az immár rendelkezésre álló hosszú idősorokkal jobban előre is jelezhetők a jövőbeli áradások.
