A Föld digitalizálása elkezdődött. Azzal, hogy ez milyen problémákat, lehetőségeket, megoldásokat vet fel, a Budapesti Közlekedési Központnak is foglalkoznia kell – hangzott el kedden délelőtt a Bálna orrában tartott konferencia egyik szekciójában. A téma a térinformatika volt, azon belül is egy magyar „készítésű” projekt, a Közúti Adatgyűjtő Rendszer (Karesz). A BKK Közút 2013-ban döntette el, hogy létrehoz egy olyan 21. századi közúti adatbázist, mellyel máshol eddig még csak próbálkoztak. A gondolat mára formát öltött: a közlekedési központ nemsokára befejezi digitális térképét, és szeretne betörni a Karesszel a piacra.
A közúti adatgyűjtés a kezdetektől manuálisan zajlott idehaza: a mérnökök és a geodéták rótták az utcákat, jelölték a kátyúk helyét, az útpadka hosszát, avagy a nyomvályúk mélységét. A változásokat pauszpapír és zsilettpenge segítségével rögzítették, a végeredményt pedig beszkennelték. Ez volt a kezdeti „digitalizáció”, a Karesz most alapjaiban írhatja át az adatfeldolgozást és -nyilvántartást. Berlinben már próbálkoztak hasonlóval, de egy település teljes térinformatikai felmérésével még sehol nem kísérleteztek. Budapest lehet az első város, melynek elkészülhet a digitális, 3D-s térképe, mellyel a teljes fővárosi úthálózat és minden egyes épület mérhetővé, elemezhetővé válik.
A BKK Közút két lézerszkennert vásárolt, az egyiket egy mérőjármű tetején helyezték el, a másikat pedig kézileg szállítják azokra a helyszínekre, melyeket autóval nem lehet megközelíteni. Előbbi, az osztrák Riegl-gyár VMX-450-ese, Budapest mintegy 4400 kilométernyi közútjából már 4200-zat feltérképezett. Ez az egyik legsűrűbben használt modell, napi 6-8 órán át furikáznak vele a fővárosban, ha nem esik.
Miközben a BKK Közút kisbusza átlagosan 50 km/h-val halad, a lézerszkennerrel, fényképezőgéppel és precíziós navigációs rendszerrel felszerelt műszer másodpercenként másfél millió pontot vesz fel 50 méteres körzetben, és fotókat is készít. A masina ezt továbbítja az irodába a mérnökökből, térképészekből álló csapatnak. Ők a beérkező fényképek és rögzített pontok alapján milliméteres pontossággal tudják berajzolni az útburkolati jeleket, az egyenetlenséget, a táblák és lámpák helyét, sőt a környező épületeket is. Ebből a 3 dimenziós pontfelhőből készül el a vektoros adatbázis, ami összesíti a teljes budapesti útvagyont, a hiányosságokat és a sürgősen felújítandó szakaszokat.
A manuálisan hordozott VZ-400-as szkenner az M4-es metró pályáját mérte fel, illetve aluljárók és a város rejtettebb zugainak pásztázása volt a feladata. Egy ilyen, fényképezőgéppel ellátott, geodétaállványon álló szerkezet ára 20 és 40 millió forint között mozog, így mi is mértékkel fogdossuk.
A Kareszt élőben tesztelhettük a konferencia szünetében: a BKK Közút csapatának egyik térképészével minden irányba megforgattuk a BAH-csomópontot, még a felüljáró aljának állagát is megvizsgáltuk. Egy számítógéppel arrébb elszörnyülködtünk a Budaörsi út szélső sávjának komoly nyomvályúján, mindezt 3D-s szemüvegben, mintha az ELTE Körösi Csoma Sándor Kollégiumának buszmegállójában álltunk volna. Ráadásként a Parlamentet is megpörgettük digitálisan, Kövér László kivételesen talán megbocsát nekünk.
Budapest nem csak szárazföldből áll, a Duna szerves része a városnak, ezzel pedig a BKK Közút is tisztában van, így természetesen a folyópartok, kikötők szkennelése sem maradt el. A budapesti Duna-hidakat, melyek videós bejárását nemrég kezdte el portálunk, egyelőre csak az útpályáját vizsgálta át a Karesz, vektorizált adat ebből a felmérésből még nem érkezett. A felújításokhoz is jól jön majd a digitalizált 3D-s térkép, de a nyilvántartás frissítése legalább ennyire fontos. Mint Hodik Zoltántól, a BKK Közút híd- és műtárgyosztályának vezetőjétől megtudjuk, korábban jórészt a mérőszalagos módszerrel dolgoztak, az adatokat pedig sima Excel-táblázatban vezették. A Hidadatok.hu sem nyújt kellően pontos betekintést, így szükséges az újratérképezés. Ezt statikus lézerszkennerrel fogják elvégezni, amit a mederparton állítanak fel, de az is elképzelhető, hogy hajóval mennek be a hidak alá, és onnan mérik fel a Karesszel a hídszerkezetet.
A felújításra váró átkelők közül a Lánchídnak már zajlik a tervezése, emiatt Hodik szerint itt már nem a digitális vizsgálat lesz a mérvadó, a Petőfi hídon ellenben biztosan a lézerszkennerek végzik majd el az állapotfelmérést. Ha itt végeztek, valószínűsíthetően az Árpád híd lesz a soros.
Érdekesség, hogy a Gellért-hegy Duna felé eső oldalának kezelése, a veszélyesen meredező sziklák le- és áthorgonyzása is a híd- és műtárgyosztály feladata. A szkennelés itt is lezajlott, a támfal „letapogatása” is megtörtént, így ha geológus szakvéleményére lesz szükség, minden adat készen áll.
A konferencián – melyen a BKK és a BKK Közút vezérigazgatója, illetve a központ több felső vezetője mellett a projekt támogatói, a Lechner Tudásközpont vezetője és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes is felszólalt – elhangzott, hogy a fővárosi közúthálózat 3 dimenziós feltérképezése heteken belül lezárul, ezt követően indul a hidak és aluljárók feltérképezése. Ezután mintegy 300 terrabájtnyi adat áll majd rendelkezésre, melyet a műemlékvédelemtől a -nyilvántartáson át a szakszerű városüzemeltetésig mindenre lehet használni. A lézerpontfelhős módszert eddig a nagykovácsi Teleki–Tisza-kastély és a füzérradványi kastély feltérképezésekor alkalmazták, és a főváros VI. kerületében is igénybe vették állapotfelméréskor.
A konferencián hallottak azt sugallják, hogy a BKK Közút elsősorban közműcégek, önkormányzatok és mérnökirodák érdeklődésére számít, és persze pénzért árulná a Karesz nyújtotta térinformatikai szolgáltatást. Ha a rendszer beválik, akár külföldön is elkezdhetik reklámozni, hiszen egyedi technológiáról van szó. Mint Horváth László, a BKK Közút informatikai főosztályvezetője megjegyezte: az érettségi megvan, így a kamaszkornak vége, de a tanulást a felnőttkorban is folytatni kell tovább.
