Feltérképezték a hegyi gorillák teljes genomját

Kutatásaik eredményeit a Science legfrissebb számában tették közzé a brit tudósok.

UDM
2015. 04. 14. 19:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hegyi gorillák Közép-Afrikában élnek: egyik csoportjuk a Virunga-hegységben, három állam (Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság) határán, négy nemzeti park területén él, a másik az ugandai Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Parkban. A kihalás szélén élő állatokat a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a „kritikusan veszélyeztetett fajok” kategóriájába sorolták.

Élőhelyük zsugorodása és az orvvadászat következtében 1981-re a hegyi gorillák populációja 253-ra csökkent a Virunga-hegységben. Azóta a természetvédők erőfeszítéseinek köszönhetően a Virunga-populáció létszáma 480 főre növekedett – írja a tanulmányt összefoglaló Eurekalert hírportál.

Korábban ürülék- és szőrminták DNS-elemzésével próbálták a tudósok meghatározni a gorillák genomját. A brit genetikai kutatóintézet, a Wellcome Trust Sanger Institute munkatársainak viszont a vadonban élő sebesült gorillák kezelése során levett vérmintákból sikerült hét egyed teljes genetikai térképét elkészíteniük.

„A hegyi gorillák a legtöbbet tanulmányozott emberszabású majmok, ennek ellenére csupán most készült el teljes genomjuk szekvenálása. A hároméves projektnek köszönhetően immár össze tudjuk hasonlítani az összes gorillapopuláció genomját, hogy megértsük a közöttük lévő hasonlóságokat és különbözőségeket, valamint a beltenyészetnek az egyedszámra és az állatok egészségére gyakorolt hatását” – emelte ki a vizsgálatokkal kapcsolatban Chris Tyler-Smith, a tanulmány társszerzője.

A vizsgálatok érdekes eredményekkel szolgáltak, hiszen kiderült, hogy évezredek óta alacsony volt a hegyi gorillák populációja. Másrészt fényt derült arra is, hogy esetükben a beltenyészetnek valamilyen módon pozitív genetikai hozadéka volt.

„Unokatestvérünk, a neandervölgyi ember számára fatális következményekkel járt a beltenyészet, amely hozzájárult kihalásához. A hegyi gorillák esetében viszont kevesebb kártékony, funkciója vesztett génvariációt fedeztünk fel, mint például a sokkal népesebb nyugati gorillapopulációnál” – fogalmazott a tanulmány első szerzője, Yali Xue, a Wellcome Trust Sanger Institute kutatója.

A tudósok reményei szerint kutatásaik nagy segítséget jelentenek a természetvédők számára, hiszen a különböző gorillapopulációk genomjának ismeretében lehetővé válik a megölt vagy befogott egyedek származási helyének a meghatározása. Ily módon több állatot lehetne eredeti élőhelyére visszatelepíteni, s könnyebben lehetne felelősségre vonni az orvvadászokat.

„A részletes genetikai adatok segítségével megállapíthatjuk, honnan származnak az elkobzott gorillák, emellett könnyebben monitorozhatjuk a populáció genetikai állapotát, bizonyos betegségek iránti fogékonyságát” – vázolta a vizsgálat előnyeit Mike Cranfield a Gorilla Doctors természetvédelmi projekt társigazgatója.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.