A globális felmelegedés merőben szokatlan következményére figyelt fel egy norvég kutató: az eddig főleg fókákkal táplálkozó jegesmedvék már a fehércsőrű delfinek húsára is ráfanyalodtak. Jon Aars, a norvég Északi-sarkkutató Intézet munkatársa vette észre a jelenséget, és lencsevégre is kapta, amint a Spitzbergákon egy ragadozó felfal egy delfint. A kutató megfigyeléseiről a Polar Research szakfolyóirat júniusi számában számolt be. – Valószínűleg új fajok jelennek meg a jegesmedve étlapján a klímaváltozás miatt, mivel a jég zsugorodásával egyre több állat vándorol északra – mondta Aars az AFP francia hírügynökségnek. Az elmúlt években kétszer is előfordult, hogy jégmentes volt a tél, ami még északabbra vonzotta a delfineket, ahol aztán csapdába estek az erős szelek okozta hirtelen jegesedés miatt – közölte az MTI.
A jegesmedve opportunista állat, szinte mindent képes megenni, ami körülveszi – mondta lapunknak Jordán Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója. Kifejtette: az ilyen állatoknál (a barna medvénél is) nagy a különbség a különböző ízlésű egyedek táplálkozási szokásai között. A szakértő szerint a mostani megfigyelés egyetlen medvére vonatkozik, és az is feltehetően a delfin tetemét ette, nem vadászott rá, ezért ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Jordán úgy véli, a jegesmedve prédájává vált tengeri emlős szokatlanul messze vándorolt, és a korai fagy fogságába esett. A ragadozó pedig egyszerűen nem teheti meg, hogy egy ilyen „terített asztal” mellett csak úgy elmenjen.
Ha a fenti jelenség tömegessé válik, a medvék táplálkozása eltolódhat a dögevés felé, ami azt is eredményezheti, hogy más zsákmányállatok túlszaporodnak – magyarázta érdeklődésünkre Jordán Ferenc. Amennyiben sok faj elterjedési területe megváltozik, és a jól összecsiszolódott ökoszisztémákban rendszeresen jelennek meg új jövevényfajok, az opportunista (könnyen prédát váltó) fogyasztók mindenképpen jól járnak, a specialisták (néhány préda jelenlétét keresők) kerülhetnek inkább bajba. Ez önmagában nem lenne nagy tragédia, az alkalmazkodási képesség és a rugalmasság mindig kifizetődő az evolúcióban – emelte ki az MTA munkatársa. Ha viszont a folyamat túl gyors, az sok faj elvesztését okozza, és ez már veszélyezteti az ökoszisztémák működését – tette hozzá. Szerinte a norvég megfigyelést pozitívan is értékelhetjük, hiszen az arra enged következtetni, hogy a klímaváltozás negatív hatásait legalábbis részben kompenzálni tudja a jegesmedve. A delfinek pedig idővel megtanulhatják, hogy veszélyes ennyire északra felúszni, amikor a fagy beköszönt. Ha a jegesmedvék pusztán dögevésre szoknak rá, nem valószínű, hogy a delfinek önmagában emiatt veszélybe kerülnének – véli Jordán.
