Mégsem voltak annyira óriásiak az óriásdinoszauruszok

A Dreadnoughtus azért még így is nyomhatott annyit, mint egy nagyobb Boeing.

Szabó Emese
2015. 06. 18. 15:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kevésbé lehetett óriási az a dinoszauruszfaj, amelyet minden idők egyik legmasszívabb lényeként tartanak számon. Legalábbis ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet a Biology Letters című tudományos folyóirat publikált, és amelyet a National Geographic weboldala is idézett. A négylábú, hosszú nyakú állat leginkább a jól ismert Brontosaurushoz hasonlított, és a mai Argentína területén éldegélt a késő kréta korban, 66-84 millió évvel ezelőtt.

A közel 26 méteres Dreadnoughtus egy Boeing 737-es repülőgép teljes utasterét elfoglalta volna, beleértve a turistaosztályt és az első osztályt is. Tömegét eredetileg a lábcsontok alapján becsülték meg, az első közelítés szerint az állat körülbelül 60 tonnát nyomott, ami nagyjából két nagyobb utasszállító repülőgép tömegének felel meg.

A Dreadnoughtus méreteire vonatkozó becslést sokan vitatták, főleg mert mezőnyében a verseny igen erős: a legnehezebb szauropoda címért az Argentinosaurus és más, Argentínában talált őshüllők is sorban állnak. Utóbbiak azért nem nyerhettek, mert ugyan csontjaik hatalmasak, de túl keveset találtak meg belőlük ahhoz, hogy a súlyra vonatkozó számítások biztonsággal elvégezhetők legyenek.

A Dreadnoughtus hatalmas tömegéről szóló elmélet most mindenesetre komoly léket kapott, egy új számítási módszer ugyanis azt az eredményt adta, hogy a jószág a mérlegen inkább 30-40 tonnát nyomna, mint 60-at. Erre az eredményre a kutatók úgy jutottak, hogy nem a lábakat méricskélték és az alapján becsültek, hanem a teremtmény alkatát próbálták modellezni. Módszerük lényege az volt, hogy a csontvázból kiindulva digitálisan felépítették a testet, követve azokat a vonalakat, amelyek a madarak, hüllők és emlősök teste alapján ismertek lehetnek. Kiszámolták az így létrejövő forma térfogatát, majd pedig a dinoszauruszok mai leszármazottainak ismert testsűrűségét fölhasználva meghatározták a tömegét is. A csapat ugyanezzel a módszerrel másik két kihalt óriás súlyát is meghatározta: a Giraffatitanét és az Apatosaurusét. Eredményeik ezekben az esetekben is jelentősen alulmúlták a korábbiakat.

Igen ám, de az új módszer alkalmazhatóságát, pontosságát is vitatják. A Dreadnoughtus felfedezője, Ken Lacorova, a Drexel Egyetem paleontológusa például azzal vágott vissza, hogy a dinoszauruszok nagyon sokfélék voltak, azt pedig, hogy melyik volt karcsúbb és melyik testesebb, nem lehet pusztán a csontváz alapján meghatározni. Pedig felfedezettjét az új eljárás pusztán ez alapján ábrázolta soványnak. Viszont – érvel Lacorova – ez esetben indokolatlanul lett volna annyira masszív lába. Az állás tehát egyelőre döntetlen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.