Áder szerint bőven van még tennivaló

Magyarországnak is bőven kijutott a természeti katasztrófákból – nemcsak az idén.

A köztársasági elnök a somogyi megyeszékhely önkormányzata által először szervezett klímanap zárásaként tartott előadást, amelyben arról beszélt, hogy minden állam keresi a válaszokat, miként tarthatja fenn az eddigi életszínvonalat és miként csökkentheti a környezetszennyezést.

Magyarország ebből a szempontból lépéselőnyben van, mert míg sok más országnak „csak álom, jobb esetben terv”, hogy jelentősen mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig nálunk 25 év alatt 40 százalékkal sikerült csökkenteni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne még tennivalónk – mondta Áder János.

Hozzátette: kevés olyan ország van, ahol negyedszázad alatt 31 százalékkal nőtt a GDP, miközben az energiafelhasználás közel 20 százalékkal mérséklődött. Magyarázata szerint ez annak is köszönhető, hogy a szennyező nehézipar összeomlása után modernebb technológiák jelentek meg. Magyarország a klímateljesítményt mérő indexek alapján jelenleg a 11. helyen áll a világ országainak sorában – emelte ki az államfő.

Szólt arról, hogy decemberben Párizsban tartják a klímacsúcsot, amelyen Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezésére – Magyarország elsőkénti csatlakozásával – egymilliárd ember aláírásával szeretnék nyomatékosítani, hogy a Föld védelme érdekében a jelenleg ismertnél „ambiciózusabb megállapodásra” van szükség. „Ez alapvetően mindannyiunkat, gyerekeinket, unokáinkat érintő kérdés” – fogalmazta meg Áder János.

A több száz résztvevő előtt elmondta, hogy „a legek nyara volt” a legutóbbi Magyarországon és az egész világon. Emlékeztetett a számos hőségriadóra, az özönvízszerű esőzésekre a fővárosban és a Balatonnál, miközben a Tiszán minden idők legalacsonyabb vízállását mérték.

Szólt a világban tapasztalható kedvezőtlen folyamatokról is, említette egyebek mellett a szén-dioxid szintjének ipari forradalom óta tartó növekedését, illetve a Föld hőmérsékletének az utóbbi néhány évben felgyorsult emelkedését.

Áder János idézte az ENSZ tudományos tanácsadó testületének több ezer oldalas tanulmányát, amelyben 270 tudós arra figyelmeztet, hogy „önkizsákmányoló, Föld-kizsákmányoló stratégiánk” folytatása miatt bolygónk veszélyben van. A gyakoribb áradások és aszályok miatt „vízválság” fenyeget, jelentős természeti katasztrófákra és az élelmiszer-termelés feltételeinek romlására is számítanunk kell – hangsúlyozta.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a neves Lloyd’s biztosító egy-egy elemzését említve beszélt arról is, hogy 2050-re az emberiség létszáma 9 milliárd fölé nő, miközben az élelmiszer-szükséglet 2009-hez képest megduplázódik.

Erősödnek a politikai és társadalmi konfliktusok, a szíriai válság kirobbanásának egyik oka is egy három évig tartó aszály volt. A népvándorlás tömege a klímaváltozás hatására jóval nagyobb lesz, akár egymilliárd ember is felkerekedhet egy amerikai kutatás szerint, hogy új lakóhelyet keressen magának a megváltozott körülmények miatt – taglalta a köztársasági elnök.

Jelezte: nemcsak környezeti, hanem gazdasági veszteségeket is okoz a klímaváltozás, mert minél nagyobb lesz a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, annál jelentősebb lesz a nemzeti vagyon elvesztése. Magyarország vonatkozásában, 2 Celsius-foknál 3 százalékos, 5 foknál 5 százalékos, 6 fokos hőmérséklet-emelkedés mellett pedig már közel 10 százalékos veszteség érné a nemzeti vagyont 2100-ig.

Áder János rámutatott: válaszút elé érkezett az emberiség, akárcsak a 19. században az ipari forradalom vagy a múlt században a digitális forradalom kihívásai miatt, ezekre a kérdésekre pedig „viharos gyorsasággal” kell választ találni. A klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázattal is jár, ugyanakkor üzleti előnyt is lehet vele szerezni a környezetkímélő termékek gyártása révén, amellyel kapcsolatban ígéretes nemzetközi példákat és hazai fejlesztéseket is említett előadásában.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz–KDNP) azt hangsúlyozta: ma kell tenni azért, hogy „Földünk a gyermekeink számára is élhető bolygó”, Kaposvár pedig élhető város maradjon. Az éghajlatváltozás negatív hatásait már a kaposváriak is érezhették, mert az utóbbi időben a Kapos folyó kétszer is kiöntött, ez mintegy hatezer ember biztonságát, életét és vagyonát veszélyeztette – mondta.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat meghirdette a Zöld Kaposvár programját, amelynek legfontosabb célja, hogy a város működéséhez felhasznált fosszilis energiahordozókat 2050-re teljes egészében lecseréljék. Ennek részeként a városban közlekedő 40 autóbusz mindegyikét újak váltják, ezeket sűrített földgáz, illetve a helyi cukorgyár által előállított biogáz fogja hajtani – fejtette ki Szita Károly.