Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a neves Lloyd’s biztosító egy-egy elemzését említve beszélt arról is, hogy 2050-re az emberiség létszáma 9 milliárd fölé nő, miközben az élelmiszer-szükséglet 2009-hez képest megduplázódik.
Erősödnek a politikai és társadalmi konfliktusok, a szíriai válság kirobbanásának egyik oka is egy három évig tartó aszály volt. A népvándorlás tömege a klímaváltozás hatására jóval nagyobb lesz, akár egymilliárd ember is felkerekedhet egy amerikai kutatás szerint, hogy új lakóhelyet keressen magának a megváltozott körülmények miatt – taglalta a köztársasági elnök.
Jelezte: nemcsak környezeti, hanem gazdasági veszteségeket is okoz a klímaváltozás, mert minél nagyobb lesz a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, annál jelentősebb lesz a nemzeti vagyon elvesztése. Magyarország vonatkozásában, 2 Celsius-foknál 3 százalékos, 5 foknál 5 százalékos, 6 fokos hőmérséklet-emelkedés mellett pedig már közel 10 százalékos veszteség érné a nemzeti vagyont 2100-ig.
Áder János rámutatott: válaszút elé érkezett az emberiség, akárcsak a 19. században az ipari forradalom vagy a múlt században a digitális forradalom kihívásai miatt, ezekre a kérdésekre pedig „viharos gyorsasággal” kell választ találni. A klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázattal is jár, ugyanakkor üzleti előnyt is lehet vele szerezni a környezetkímélő termékek gyártása révén, amellyel kapcsolatban ígéretes nemzetközi példákat és hazai fejlesztéseket is említett előadásában.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz–KDNP) azt hangsúlyozta: ma kell tenni azért, hogy „Földünk a gyermekeink számára is élhető bolygó”, Kaposvár pedig élhető város maradjon. Az éghajlatváltozás negatív hatásait már a kaposváriak is érezhették, mert az utóbbi időben a Kapos folyó kétszer is kiöntött, ez mintegy hatezer ember biztonságát, életét és vagyonát veszélyeztette – mondta.
