Humán embriók génjeinek módosításával küzdenének a meddőség ellen

A londoni Francis Circk Intézet egy sokak szerint megkérdőjelezhető, új genetikai technikát alkalmazna.

A kutatás célja, hogy a jövőben lehetővé váljon a meddőség hatékonyabb kezelése és a vetélés megelőzése – írja a BBC.Az Emberi Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (HFEA) mindezzel kapcsolatban közölte: megkapták a kutatás engedélyeztetésére vonatkozó kérelmet, melyet kellő időben meg is fognak vizsgálni. Az Egyesült Királyságban illegálisnak minősül génmódosítást alkalmazni emberi embriókon lombikbébi-eljárás során, kivéve, ha ez kutatási célokkal, engedéllyel történik.Dr. Kathy Niakan, a kutatás vezetője úgy fogalmazott: nagyon fontos hangsúlyozni, hogy – összhangban a HFEA előírásaival – minden egyes embriót, amit adományoznak, kizárólag kutatási célokra fognak használni.Prof. Robin Lovell-Badge hozzátette: szerencsés helyzetben vannak, hiszen az Egyesült Királyság szabályozásának köszönhetően lehetővé válhat, hogy – az engedély birtokában – sort kerítsenek a kutatásra. Ebbe nem tartozik bele az emberi genom beültetése – tette hozzá.A kutatók szerint a Crispr/Cas 9 nevű technikával a genomok minden eddiginél pontosabb módosítása vált lehetővé, azonban sokan úgy vélik: az ilyen jellegű kutatások etikai és morális aggályokat vetnek fel.Az év elején kínai tudósok bejelentették, hogy – a világon elsőként – humán embrió DNS-ét módosították.A kuangcsoui Szun Jat-szen Egyetem professzora kollégáival a béta talasszémia nevű, örökletes vérképzőszervi kórért felelős gént „iktatta ki” úttörő technológiát alkalmazva. A béta talasszémia a dél-kínai gyerekek leggyakoribb, bizonyos esetekben halálos vérképzőszervi betegsége. A tanulmányhoz vagy „kórházak által kidobott, problémás embriókat” használtak, vagy a több spermiummal megtermékenyített petesejteket vették igénybe.Csao Si-min, a sanghaji Futan Egyetem biológusa egyáltalán nem találja erkölcsileg kifogásolhatónak Huang kutatását, mivel „csak életképtelen embriókon kísérleteznek”, valamint „a kutatás igen messze van a klinikai alkalmazástól vagy a kereskedelmi forgalomtól”. Ugyanakkor később az Egyesült Államok a szövetségi finanszírozású kutatások ezen területén moratóriumot hirdetett.Egyébként tíz évvel ezelőtt dél-koreai tudósok is bejelentették, hogy sikerült embriót klónozniuk. Nemzeti hősként ünnepelték őket, azonban később kiderült, hogy nem mondtak igazat.Az Egyesült Királyságban a szakértők a közelmúltban arról vitáztak, vajon igazolhatóak lesznek-e valaha klinikailag az ilyen jellegű kutatások. A Hinxton Group úgy fogalmazott: nem helyeslik a GM-babák születését, ám lehet, hogy egy napon morálisan elfogadhatóvá válik.