A Magyar Nemzetnek nyilatkozó források szerint több érintett hiába próbált más államigazgatási szervnél elhelyezkedni, jelentkezésük rendre elutasításba ütközött. Többen informális úton arról értesültek, hogy a nevük nem ment át a szűrőn. Egy tiszás miniszter is megerősítette lapunknak, hogy tud ilyen névsor létezéséről. A Miniszterelnökség ugyanakkor határozottan tagadta, hogy bármiféle ilyen lista létezne.
A történet október 27-én újabb fordulatot vett. Lapunk arról írt, hogy információink szerint valamennyi minisztériumban lehet olyan személy, aki Ruff Bálint számára gyűjt adatokat az előző tizenhat év kormányzati működéséről. Az egyes tárcáknál készülő összesítésekben nemcsak korábbi vezetők, hanem gazdasági társaságok nevei is szerepelhetnek. Ez már jóval túlmutathat egy egyszerű személyzeti átvilágításon: egy olyan információs hálózat képe rajzolódik ki, amely a kormányzati működés több területére is kiterjedhet.
A Telex későbbi beszámolója szintén arról írt, hogy Ruff meghatározó szerepet játszhatott a magas rangú tisztségviselők kiválasztásában, és több esetben visszadobhatta a miniszterek által javasolt jelölteket. A Miniszterelnökség a jogszabályi keretekre hivatkozva ugyanakkor azt közölte, hogy az államtitkárok és helyettes államtitkárok esetében Ruffnak nincs kifogásolási joga.
A kiszivárogtatások is egyre nagyobb problémát jelentenek
A belső hatalmi konfliktusok mellett a Miniszterelnökséget érintő sorozatos kiszivárogtatások is komoly fejfájást okozhatnak a kormányzati vezetőknek. Az elmúlt hetekben több olyan információ került nyilvánosságra, amely a tárca belső működéséről, a személyi döntésekről és a kormányüléseken elhangzottakról árult el részleteket.
Október 5-én lapunk például arról számolt be, hogy egy belső levél szivárgott ki Ruff Bálint minisztériumából, amely a tárcánál uralkodó állapotokról és a működési problémákról adott képet.
