Hatalmas vihar pusztít egy Jupiter-szerű bolygón

Elsőként sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta (exobolygó) időjárási viszonyait feltérképezniük.

A Warwicki Egyetem tudósai, akiknek elsőként sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta (exobolygó) időjárási viszonyait feltérképezniük, a The Astrophysical Journal Letters legújabb számában ismertették eredményeiket. A HD 189733b katalógusjelű bolygó 63 fényévnyire, a Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található. Az úgynevezett forró Jupiter-típusú égitestet, amelyet 2005. október 5-én azonosítottak francia csillagászok, az elsőként felfedezett exobolygók egyike volt. A bolygó tömege 10 százalékkal haladja meg Jupiterét, egy kettőscsillag körül kering, amelyet 2,2 nap alatt „jár körbe”.
Az égitest 180-szor közelebb van a kettőscsillaghoz, mint a Jupiter, így felszínén 1800 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a Földhöz hasonlóan a planéta az űrből a légkörében lévő szilikátrészecskéknek köszönhetően égszínkéknek látszik – olvasható a PhysOrg hírportálon.

A Warwicki Egyetem asztrofizikusai Chilében, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 tükörátmérőjű távcsövére szerelt nagy pontosságú színképelemző (HARPS/ High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével végezték a megfigyeléseket az úgynevezett Doppler-effektust felhasználva. „A spektrográffal az égitest légkörében lévő nátrium színképvonalaiban bekövetkező változásokat elemeztük, amint a bolygó közeledett vagy távolodott a Földtől. Az elektromágneses hullámokat kibocsátó objektum frekvenciája ugyanis a megfigyelő számára változónak tűnik, ha a forrás mozog, távolodásakor látszólag csökken” – magyarázta Tom Louden, a tanulmány első szerzője. Mint elmondta, az orkánerejű szelek a bolygó napsütötte feléről az éjszakai sötétségbe borult félteke felé süvítenek, rendkívüli erejük a kettőscsillag közelségével magyarázható.

Peter Wheatley, a tanulmány társszerzője a kutatásokat kommentálva rámutatott, hogy a Warwicki Egyetem asztrofizikusai által kidolgozott módszer révén más, távolabbi égitestek időjárási rendszereit is fel tudják térképezni. „Ahogy tökéletesítjük módszerünket, sokkal részletesebb időjárási térképeket készíthetünk, és nemcsak a nagyobb bolygókat kutathatjuk, hanem a kisebb égitesteken uralkodó légköri viszonyokat is megismerhetjük” – fogalmazott Peter Wheatley.