Mutáns szúnyogokat vetnének be a malária ellen

A kutatók olyan rovarokat hoztak létre, melyek nem képesek terjeszteni a betegséget.

Genetikailag módosított szúnyogok százait hozták létre amerikai kutatók laboratóriumi körülmények között. Az állatok nem képesek továbbadni a malária parazitákat az embereknek, így fontos szerepet játszhatnak a betegség elleni küzdelemben – írja a The Guardian.

Az eljárás célja a természetes rovarpopulációk gyors genetikai átalakítása. Az egyébként igen vitatott technológia alkalmazását már más betegségek és fertőzések megállítása érdekében is fontolgatják.

„Ez egy jelentős lépés” – hangsúlyozta Anthony James professzor, a Kaliforniai Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője. „A szúnyogok, melyeket létrehoztunk, még nem végleges változatok, de a technológia lehetővé teszi számunkra nagy populációk megalkotását” – tette hozzá.

A tanulmány szerint a szúnyogok génjeikben olyan antitesteket hordoznak, melyek megakadályozzák a humán malária parazita, a Plasmodium falciparum terjedését. A kutatók úgy vélik: ha az állatok megjelennek a természetben, képesek lesznek szaporodni a normális szúnyogokkal, és átadhatják utódaiknak a maláriaellenes géneket. Ezáltal a következő generációk egyre nagyobb hányada lesz ellenálló a parazitára.

James és csapata a CRISPR/Cas9 nevű, viszonylag új génszerkesztési eljárást alkalmazta, mellyel az Anopheles stephensi nevű szúnyogfaj – mely a maláriás halálesetek több mint 10 százalékáért felel Indiában – DNS-ébe juttatták a gént.

A laboratóriumi kísérletek során a módosított szúnyogok az ellenálló gének 99,5 százalékát adták át utódaiknak.

Ugyanakkor több vezető kutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül óvatosnak kell lenni ezen a területen. A Science tudományos folyóiratban nyár végén jelent meg egy publikáció, melyben angol, amerikai, ausztrál és japán kutatócsoportok hangsúlyozták: bár lehetséges, hogy a technológia segítségével életeket menthetnek, a szervezetek módosítása „beláthatatlan ökológiai következményekkel” is járhat.

Emellett kiemelték: a kísérleti szervezeteknek mindenképpen laboratóriumi körülmények között kell maradniuk, és fontos óvintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nem szándékos kibocsátás.

Dr. Simon Bullock, a cambridge-i MRC Molekuláris Biológiai Laboratórium kutatója, aki részt vett a génszerkesztési eljárás tökéletesítésében is, kiemelte: a kaliforniai kutatócsoport nem hozott nyilvánosságra részletes információkat az általuk alkalmazott elszigetelési eljárásokról.

2013-ban világszerte mintegy 627 ezer maláriás haláleset történt – derül ki a WHO adataiból. Ezek döntő többségét, 562 ezer megbetegedést Afrikában, legnagyobbrészt – az esetek 82 százalékában – 5 évnél fiatalabb gyermekek körében regisztrálták.