Néhány év, és mindenkihez bekopogtat a jövő

Öt-tíz év múlva majdnem minden nappaliban lesz egy virtuális- vagy kiterjesztettvalóság-szemüveg.

A másik lehetőség egy olyan kiterjesztettvalóság-szemüveghez van kötve, amely képes beszkennelni a teret, ahol állunk, és ebben képesek vagyunk elhelyezni különböző digitális adatokat. Például letehetünk a tűzhely mellé egy internetböngészőt, melyben meg van nyitva a paprikás krumpli receptje, s felragaszthatunk az ablakra egy időjárás-előrejelző applikációt vagy bármilyen más felhasználói alkalmazást. A VR-szemüveggel szemben ezzel a készülékkel nem vagyunk helyhez kötve, bejárhatjuk a teret, ugyanakkor azáltal, hogy nincs számítógéphez csatlakoztatva, nem is tudja annak erőforrásait kihasználni, így lemerülhet, és a képalkotás sem lesz olyan minőségű, mint egy PC-ben található csúcskategóriás videokártya segítségével.

Egyik sem jobb a másiknál, a két dolog másra való – vélekedett az AR és a VR közti különbségről a rendezvény másik meghívott előadója, Mészáros Kornél. A Possible Games vezető fejlesztője szerint ahol a két technológia metszi egymást, azok a tanulási lehetőségek, valamint a fizikai dolgok háromdimenziós bemutatása. Mivel a játékfejlesztés kiforrott iparág, e technológiák – de főleg a virtuális valóság – szoftveres oldala előrébb jár, mint a hardveres, így inkább azon a területen van hova fejlődni, főleg a kiterjesztett valóság esetében, ahol a szemüvegek még nem képesek annyira precízen és gyorsan lekövetni a mozdulatokat – mondta.

A Hololens ugyanakkor az úgynevezett vegyes valóság (mixed reality – MR) eszköze, elsődleges profilja a kiterjesztett valóság, de képes belecsöppenteni az embert a virtuális térbe is. Ennek létjogosultságával kapcsolatban Velvárt András úgy vélekedett, bár a VR és az AR között élmény szempontjából nagy különbség van, a két technológia össze fog mosódni. A szakember sejtése szerint a közeljövőben a Hololensnek a nagy cégek tevékenységében lesz elsődlegesen fontos szerepe, a térben tetszőlegesen elhelyezhető hologramok a vállalati élet minden területén – irodai munka, gyártás, tervezés – nagy változásokat fognak hozni. Később a szórakoztatóipar mellett az oktatásban és gyógyításban is fontos szerepet kaphat. Sokkal könnyebb megérteni az emberi test működését, ha 3D-ben látjuk és körbejárhatjuk, belenézhetünk, mint ha kétdimenziós képről kell megtanulni ugyanazt. Akár egy pókiszonyos embert is könnyebb lehet kigyógyítani a betegségéből, ha veszélytelen pókhologramokat jelenítünk meg neki – vélekedett.

A szakember ezzel kapcsolatban megemlítette a Microsoft és a NASA együttműködését, melynek révén a kutatók a marsjáró által küldött fotókból létrehozott háromdimenziós digitális térben tanulmányozhatják majd a Hololens segítségével a bolygó felszínét, azaz virtuálisan bejárhatják.

Arra a kérdésre, hogy vajon népszerűek lesznek-e az ilyen eszközök, Velvárt úgy reagált: ha egy telefont el lehet adni valakinek, akkor ezzel sem lesz gond, ezek ugyanis sokkal természetesebbek. Azt csinálja velük az ember, amit egyébként egy hónapos kora óta csinál: körbenéz, kinyúl és interakcióba lép a világgal maga körül – mondta, utalva ezzel a szóban forgó készülékek közérthetőségére. Hozzátette, csak el kell jutni addig a pontig, hogy a technológia annyira jó és olcsó legyen, hogy telefonárban hozzá lehet férni.