Néhány év, és mindenkihez bekopogtat a jövő

Öt-tíz év múlva majdnem minden nappaliban lesz egy virtuális- vagy kiterjesztettvalóság-szemüveg.

A kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) és virtuális valóság (virtual reality – VR) jelenlegi és jövőbeli helyzete volt a Metropolitan Lab hétfői rendezvényének témája.

Az eseményen Velvárt András, a 360World kutatás-fejlesztési igazgatója, aki a Microsofttal együtt dolgozik a cég Hololens elnevezésű eszközére való fejlesztésekben, érdeklődésünkre elmondta, az említett szerkezet még egy ideig nem lesz kapható kereskedelmi forgalomban – Közép-Európában összesen egy darab van jelenleg –, de vélhetően jövőre már egyes cégek számára beszerezhető lesz.

Elmondása szerint a Microsoft nem akar beleesni ugyanabba a hibába, mint a Kinectnél, hogy piacra dobták az eszközt, de nem volt rá tartalom. Éppen ezért eddig úgynevezett fejlesztői eszközöket küldött csak ki a cég néhány százas példányszámban, ennek jelenleg már a második üteme zajlik. A fejlesztők ezekre programozhatnak, kísérletezhetnek vele, és kitapasztalhatják, hogy mire lehet majd használni a jövőben a Hololenst.

Utóbbi kérdés megválaszolásához először is érdemes kitérni arra, hogy mi a különbség az AR és a VR között. A virtuálisvalóság-szemüvegekkel a felhasználó bekerül egy digitális térbe, teljesen kizárva maga körül a valóságot. Erre több lehetőség van, a legegyszerűbb VR-élmény már egy kartonlapból hajtogatott szemüveg, egy úgynevezett cardboard, valamint egy okostelefon segítségével elérhető. A készüléket bele kell helyezni az origamiműbe, és a megfelelő alkalmazás segítségével máris átélhetjük a virtuális valóság belépőszintjét.

A komolyabb eszközök, mint például az Oculus Rift vagy az HTC Vive, komolyabb élményt is adnak, ezeket rácsatlakoztatva egy számítógépre máris ott találhatjuk magunkat mondjuk Los Santos utcáin a GTA V videojáték egyik főszereplőjeként. Nem véletlen, hogy a VR-technológiának főleg a szórakoztatóiparban van, illetve lesz nagy szerepe.

A kiterjesztett valóság ezzel szemben nem az embert helyezi be egy digitális térbe, hanem a valós teret egészíti ki digitális információkkal. Ennek egyik formája az úgynevezett marker-alapú AR, mely már okostelefonnal vagy tablettel is kipróbálható. Ekkor az eszköz kameráját elég ráirányítanunk egy markerre, amely lehet akár egy kép vagy egy térbeli forma, ezt egy adott alkalmazás felismeri, és máris látjuk a képernyőn a digitális többletinformációt, így működött például a The New Yorker általunk is bemutatott címlapja.

A másik lehetőség egy olyan kiterjesztettvalóság-szemüveghez van kötve, amely képes beszkennelni a teret, ahol állunk, és ebben képesek vagyunk elhelyezni különböző digitális adatokat. Például letehetünk a tűzhely mellé egy internetböngészőt, melyben meg van nyitva a paprikás krumpli receptje, s felragaszthatunk az ablakra egy időjárás-előrejelző applikációt vagy bármilyen más felhasználói alkalmazást. A VR-szemüveggel szemben ezzel a készülékkel nem vagyunk helyhez kötve, bejárhatjuk a teret, ugyanakkor azáltal, hogy nincs számítógéphez csatlakoztatva, nem is tudja annak erőforrásait kihasználni, így lemerülhet, és a képalkotás sem lesz olyan minőségű, mint egy PC-ben található csúcskategóriás videokártya segítségével.

Egyik sem jobb a másiknál, a két dolog másra való – vélekedett az AR és a VR közti különbségről a rendezvény másik meghívott előadója, Mészáros Kornél. A Possible Games vezető fejlesztője szerint ahol a két technológia metszi egymást, azok a tanulási lehetőségek, valamint a fizikai dolgok háromdimenziós bemutatása. Mivel a játékfejlesztés kiforrott iparág, e technológiák – de főleg a virtuális valóság – szoftveres oldala előrébb jár, mint a hardveres, így inkább azon a területen van hova fejlődni, főleg a kiterjesztett valóság esetében, ahol a szemüvegek még nem képesek annyira precízen és gyorsan lekövetni a mozdulatokat – mondta.

A Hololens ugyanakkor az úgynevezett vegyes valóság (mixed reality – MR) eszköze, elsődleges profilja a kiterjesztett valóság, de képes belecsöppenteni az embert a virtuális térbe is. Ennek létjogosultságával kapcsolatban Velvárt András úgy vélekedett, bár a VR és az AR között élmény szempontjából nagy különbség van, a két technológia össze fog mosódni. A szakember sejtése szerint a közeljövőben a Hololensnek a nagy cégek tevékenységében lesz elsődlegesen fontos szerepe, a térben tetszőlegesen elhelyezhető hologramok a vállalati élet minden területén – irodai munka, gyártás, tervezés – nagy változásokat fognak hozni. Később a szórakoztatóipar mellett az oktatásban és gyógyításban is fontos szerepet kaphat. Sokkal könnyebb megérteni az emberi test működését, ha 3D-ben látjuk és körbejárhatjuk, belenézhetünk, mint ha kétdimenziós képről kell megtanulni ugyanazt. Akár egy pókiszonyos embert is könnyebb lehet kigyógyítani a betegségéből, ha veszélytelen pókhologramokat jelenítünk meg neki – vélekedett.

A szakember ezzel kapcsolatban megemlítette a Microsoft és a NASA együttműködését, melynek révén a kutatók a marsjáró által küldött fotókból létrehozott háromdimenziós digitális térben tanulmányozhatják majd a Hololens segítségével a bolygó felszínét, azaz virtuálisan bejárhatják.

Arra a kérdésre, hogy vajon népszerűek lesznek-e az ilyen eszközök, Velvárt úgy reagált: ha egy telefont el lehet adni valakinek, akkor ezzel sem lesz gond, ezek ugyanis sokkal természetesebbek. Azt csinálja velük az ember, amit egyébként egy hónapos kora óta csinál: körbenéz, kinyúl és interakcióba lép a világgal maga körül – mondta, utalva ezzel a szóban forgó készülékek közérthetőségére. Hozzátette, csak el kell jutni addig a pontig, hogy a technológia annyira jó és olcsó legyen, hogy telefonárban hozzá lehet férni.