Megfejtették, hogy miért idegesítő az ugatás

Magyar tudósok is dolgoztak az ügyön.

Az ELTE etológiai tanszéke és a brazíliai Espírito Santo Szövetségi Állam Egyeteme kutatóinak az Interaction Studies folyóiratban megjelent tanulmánya azt is kiderítette, hogy a férfiakat jobban idegesíti az ugatás, mint a nőket.

A kutyaugatás által okozott zajszennyezést vizsgáló tanulmány alapötlete a kutatók azon feltételezéséből indult ki, hogy a biológiai értelemben vett „zaj” olyan hangokat jelent, amelyek fontos információtartalommal bírnak az emberek számára, vagyis ezeket a hangokat nagyon nehéz, illetve lehetetlen ignorálni, még akkor is, ha nem tudunk megfelelően reagálni rájuk. Ebben a tehetetlenségi állapotban válik idegesítő zajjá az amúgy információban gazdag hangjelzés – olvasható az ELTE keddi közleményében.

Az elmélet igazolására a magyar és dél-amerikai kutatók 160 résztvevőt teszteltek, akiknek fejenként 27 kutyaugatás-szekvenciát kellett értékelniük. A szekvenciákat eredeti kutyahangfelvételek szétdarabolásával, majd meghatározott hangtani paraméterek – hangmagasság, hangérdesség, valamint a két vakkantás közötti időszakasz hossza – összeállításával hozták létre. A paraméterekből három fokozatot – alacsony, közepes és magas – alkalmaztak. A magyar és a brazil résztvevők minden ugatásszekvencia meghallgatása után döntöttek arról, mennyire tartják az ugató kutyát agresszívnak, félősnek, kétségbeesettnek, vidámnak és játékosnak; valamint az adott ugatás mennyire idegesítő számukra.

A brazil és a magyar válaszadók egyöntetű eredményei arra utalnak, hogy az ember reakciója a biológiailag releváns hangokra nagymértékben független az etnikumtól és a kultúrától, hiszen nem volt eltérés a magyar és a brazil résztvevők válaszai között. Kiderült, hogy a férfiakat jobban idegesíti az ugatás, mint a nőket. Ennek lehet oka az, hogy például a férfiak kevésbé empatikusak, mint a nők, illetve egyes tanulmányok szerint a férfiak a gyermeksírásra is erőteljesebb érzelmi kitöréssel reagálnak, mint a nők.

Az eredményekből kiviláglik, hogy általában a magas hangon ugató kutyák a legidegesítőbbek, de erősen bosszantók még a mély, érdes, gyors ugatások is vagy azok az ugatások, amelyekről elsősorban valamilyen negatív belső állapotra következtetünk (félelem, kétségbeesés).

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy hang nem csak azért lehet idegesítő (zaj), mert túl hangos, vagy mert túl hosszan hallható, vagy túl hirtelen szólal meg – ezek az úgynevezett fizikai zaj jellegzetes tulajdonságai. Nagyon fontos, hogy bizonyos hangok, így az ugatás is, kommunikációs tartalommal bírnak, amelyeket az ember nem tud egykönnyen ignorálni, és ha nem tud beavatkozni, akkor idegessé válik. A tanulmányban legidegesítőbbnek bizonyuló kutyaugatás-típusok jellemzően vagy a magára hagyott kutya (magas, csengő hang), vagy egy intenzíven játszó kutya (magas, változó érdességű hang), vagy egy agresszív kutya (mély, érdes, gyorsan lüktető hang) hangjai. Mivel manapság a városi környezetben soha nem látott sűrűségben élnek kutyák és emberek szorosan „összezárva”, a legtöbb ugatás olyan szituációban jut el a fülünkbe, ahol nem tudunk közbeavatkozni, mivel nem is a saját kutyánk hangjáról van szó – írták a szakemberek.

Az ELTE etológiai tanszékéről Pongrácz Péter egyetemi docens, Czinege Nikolett PhD-hallgató, Faragó Tamás tudományos munkatárs és Miklósi Ádám egyetemi tanár vett részt a kutatásban.