Erős rengések rázták meg Izland nagy vulkánját

Egyelőre nem kell félni, de ha mégis aktivizálná magát, durvább lenne, mint az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése.

A Katlával kapcsolatban nem az a kérdés, hogy kitörhet-e, hanem hogy mikor tör ki – ezt már Kristín Jónsdóttir földrengéselemző, az izlandi meteorológiai szolgálat koordinátora mondta az izlandi közmédiának, a RÚV-nak. Mindenesetre ha a vulkán kitörne, lesz idő kitelepíteni az embereket, mert a jégtakaró áttörése több órába telik. Kollégája, Matthew Roberts a Reuters szerint korábban azt mondta, 60-90 perc alatt éri el a láva a felszínt, így arra is van idő, hogy a légiközlekedési hatóságokat értesítsék.

Páll Einarsson geológusprofesszor is úgy véli azonban, hogy nem kell félni az azonnali kitöréstől. Szintén a RÚV-nak nyilatkozva kijelentette: „Az emberek azt kérdik tőlünk, mikor fog kitörni a Katla? Erre az a válaszom, hogy 2011-ben. Csak nem vettük észre.” Állítása szerint ennek jele, hogy akkor négy helyen is nagyon megolvadt a vulkánt borító gleccser, a megduzzadt víz pedig egy kisebb hidat is elsodort. Azaz akár igaz is lehet az elmélet, hogy az Eyjafjallajökull után a Katla is kitör – csak nem mindig vesszük észre.

A mostani rengések magmaaktivistással is jártak, így a Múlakvísl folyó vízszintje ezúttal is emelkedett. Ennek kén-dioxid és kén-hidrogén szintje is jelentősen nőtt, ez arra utal, hogy magma forralta fel a folyóban található vizet – ezt már a Wired írta az izlandi meteorológiai szolgálatra hivatkozva. A gleccserekből származó víz okozta áradást egyébként jökulhaupnak hívják az izlandiak, ez iszapárt jelent.

A világon rengeteg aktív vulkán akad, ezeket a Volcano Discovery is listázza. Csak Izlandon van a Katlán kívül még öt tűzhányó, amelynél észleltek valamilyen tevékenységet a mélyben, de ezek egyelőre még nem komolyak.

Effektíve működő vulkán is akad Európában, az Olaszországhoz tartozó Stromboli, de Afrikában három, Indonéziában hat, Közép-Amerikában hét, Dél-Amerikában hat, az Antarktisz közelében egy, Kelet-Ázsiában négy és a Csendes-óceánon szintén négy tűzhányó kitörését észlelték a közelmúltban.

Egyébként a folyamatosan aktív, de általában csak veszélytelen, kis kitöréseket produkáló hegyek nagy robbanásait furcsamód sokkal nehezebb előre jelezni, mint a szunnyadó tűzhányókét, így veszélyesebbek lehetnek. A közelmúltban felfedezték egy jellemzőjüket, ami a kulcs lehet a nagy kitörések megjóslásához – erről bővebben július 6-án írt a Magyar Nemzet.