Az arcfelismerő technológiát eddig jobbára csak a sci-fi vagy a kémfilmek világából ismertük, de a jelek szerint mára megérett a mindennapi használatra. A kínai rendőrség legalábbis a napokban bejelentette, hogy 25 – többnyire drogügyek miatt körözött –embert fogtak az arcfelismerő kamerák segítségével Csingtaóban, egy sörfesztiválon.
Ehhez elég volt 18 kamerát felszerelni a fesztivál bejárataihoz, a számítógép pedig egyetlen másodperc alatt azonosította a tömegben a gyanúsítottakat, köztük egy tíz éve szökésben lévő embert. A helyi hatóságok szerint az arcfelismerő rendszer 98,1 százalékos pontossággal működik, és azonnal riaszt, ha azonosít valakit, aki szerepel a rendőrségi nyilvántartásban.
Kínában már nem is ez az első alkalom, hogy élesben használják az arcfelismerő rendszert: az AFP összeállítása szerint már négy városban használnak ilyet, hogy beazonosítsák és megbüntessék a szabálytalankodó gyalogosokat. Sőt, már a KFC gyorsétterem is használ arcfelismerést: a „fizess mosollyal” projektben több étteremlánc az Alipay fizetési rendszerrel együttműködve azon dolgozik, hogy még bankkártyát se kelljen használni, hanem felismerik a vevőt, és egyszerűen levonják a számlájáról a fogyasztás árát.
Bár az arcfelismerés fejlődése komoly aggodalmakat kelt azokban, akiket érdekelnek olyan fogalmak, mint az állampolgári jogok és a magánszféra, a technológia terjedése megállíthatatlan. A China Southern Airlines légitársaság arcfelismerő kamerákra cseréli a beszállókártyákat, a pekingi Ég templomában pedig a mellékhelyiségben használják, hogy megakadályozzák a vécépapírtekercsek ellopását.
Bár kisebb tempóban, az arcfelismerő rendszerek Nyugaton is terjednek. Nagy-Britanniában a rendőrség idén a Notting Hill fesztiválon szkennelt be több tízezer arcot, annak ellenére, hogy jogvédők tiltakoztak az eljárás ellen. A schwechati repülőtéren decembertől vezetik be az E-gates névre keresztelt rendszert: aki rizikósnak vélt országokból érkezik, annak mindenképpen át kell mennie az ellenőrzésen, még akkor is, ha osztrák állampolgár. Magyarországon először Józsefvárosban építettek ki arcfelismerésre alkalmas kamerarendszert, majd idén nyáron a FINA világbajnokságon használták a technológiát.
Az emberi arcon számos olyan egyedi jelet lehet azonosítani – például a pupillák közti távolság –, amelyek együtt ugyanolyan egyedi mintát alkotnak, mint az ujjlenyomat. A számítógépek fejlődésével pedig lehetővé vált, hogy ezeket gyakorlatilag valós időben felismerjék, és összevessék az adatbázisokkal. Ez új lehetőségeket nyit a bűnüldözés számára, hiszen például egyes jellemzőket még plasztikai műtéttel sem lehet megváltoztatni, a kamerák pedig képesek folyamatosan szkennelni a járókelőket.
A fenti példákból is látszik, hogy nem csak bűnüldözésre, hanem kereskedelmi célokra is felhasználják a technológiát, ami kényelmes lehet ugyan, de felvet aggályokat. A jogvédők rémálmaiban amúgy is Orwell 1984 című regényének világa jön elő, ha szóba kerül az arcfelismerés, hiszen szinte semmi nem akadályozza meg, hogy ne csak a bűnügyi nyilvántartásokat használják a megfigyelők, hanem gyakorlatilag mindenkit folyamatosan figyeljenek, és korlátlanul rögzítsék, mikor, merre járt, mit vásárolt, kivel találkozott. Egy amerikai jelentés szerint például az FBI-nak máris rendelkezésére áll egy olyan adatbázis, amelyben az amerikaiak felének arcmása szerepel, és rendszeresen használják is, anélkül hogy az érintettek erről tudnának.
