Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), valamint az ausztrál környezet- és örökségvédelmi minisztérium kutatói szerint a hím teknősök száma az elmúlt két évtizedben kezdett rohamosan csökkenni.
A tojásból kikelő levesteknősök neme attól függ, hogy a keltetési idő alatt milyen hőmérséklet uralkodott a vízparti homokba ágyazott fészekben.
A NOAA munkatársaként dolgozó Camryn Allen szerint a tengeri teknősöknél nagyjából 29 Celsius-foknál lesz 50-50 százalék a nemek aránya és mindössze 1-2 Celsius-fokos változásnál már fennáll a kockázata, hogy csak nőstények vagy csak hímek jönnek a világra. A Nagy-korallzátonynál jellemző átlaghőmérséklet már rég meghaladta a teknősök számára ideálisat.
A mostani eredmények szerint a koralltelep hűvösebb, déli részén a nőstény levesteknősök aránya 65-69 százalék között mozog, míg a melegebb északi térségben a mintegy 200 ezer egyed 87-99,8 százaléka nőstény. A kutatók szerint az északi populáció „teljes elnőiesedése” már a „közeljövőben bekövetkezhet”.
A tanulmány szerint a globális átlaghőmérséklet 2100-ig várható 2,6 Celsius-fokos emelkedésével a tengeri teknősök több populációjánál is megnő a kockázata annak, hogy az állatok még a tojásban elpusztulnak vagy csak nőstények jönnek a világra.
Dermot O’Gorman, a Természetvédelmi Világalap (WWF) ausztrál részlegének vezetője szerint ugyanakkor vannak módszerek, amelyekkel segíteni lehet az állatoknak: a legfontosabb fészkelőhelyeiken kifeszített árnyékoló sátrakkal például csökkenteni lehet a hőmérsékletet, elősegítve a hímek születését.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a teknősök egyik legnépesebb fajának számító közönséges levesteknősök a veszélyeztetett állatok közé tartoznak a természetes élőhelyeik elvesztése, a környezetszennyezés, különösen a part menti hulladék és a halászhálók jelentette fenyegetések miatt.
