Miről beszélt Stephen Hawking 1987-ben Budapesten?

Szabadkozott amerikai akcentusáért, és az univerzum keletkezéséről beszélt a világhírű elméleti fizikus.

A tudós elmélete lapunk cikke szerint, hogy „matematikai értelemben kompakt” az univerzum alapállapota, tehát nem végtelen, „de nincsenek peremei sem.” „Szerkezetét a lyukas sajtéhoz hasonlítaná” – folytatta Szántó. Hawking saját nézeteinek jelentőségét abban látta, hogy általuk a természeti törvények érvényét az ősrobbanás előtti állapotra is ki lehetne terjeszteni. „Stephen W. Hawking különös ember. A szervezetét mozgató motoros idegek elsorvadtak, így ragyogó szelleme csak a komputertechnika csodáinak közbejöttével érvényesül” – számolt be akkor lapunk.

A leghosszabban a Népszabadság szerzője, Magos Katalin írt az eseményről. A cikk szerint az újságíró még szót is válthatott a világhírű tudóssal, aki szokott humorával kért elnézést amerikai akcentusáért. Ismert, a beszédszintetizátor segítségével szólalt meg így, amit először a professzor is különösnek talált, de aztán már ragaszkodott hozzá. Az amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő tudós egy évvel korábban, 1986-ban jutott hozzá a Words Plus vezérigazgatójától, Walter Woltosztól az Equalizer nevű programhoz. Innentől aztán élete végéig ennek a szoftvernek a segítségével tudott beszélni. „Jobban tudok már kommunikálni, mint mielőtt elvesztettem a hangomat” – jegyezte meg egy ízben a tudós, akinek szavait a gégemetszés előtti időkben már csak közeli hozzátartozói értették meg. Bár rendelkezésére állt volna egyéb hang is, a továbbiakban ragaszkodott a jól megszokott amerikai akcentushoz.

A Népszabadság cikke szerint Hawking így tréfálkozott: „1942. január 8-án születtem, azaz pontosan 300 évvel a nagy olasz csillagász, fizikus, matematikus, a modern természettudomány egyik megalapozójának, Galileinek a halála után. Ez persze nem jelenti azt, hogy a még aznap született többi kétszázezer gyerek is az asztrofizikát választotta hivatásának.” Majd a szerző hosszan részletezte, miként tudja megszólaltatni gépét Hawking – a csillagászati fejtegetésekre ezután alig néhány mondat jutott. A szerző kiemelte, hogy Hawking összekapcsolná Einstein általános relativitáselméletét a kvantumelmélettel, de részletekbe már nem bonyolódott.

Az Index mostani megkeresésére Rácz István fizikus fel is elevenítette a találkozóval kapcsolatos emlékeit. Elmondása szerint Hawking „az univerzum kvantumállapotának leírásáról tartott előadást, amivel abban az időszakban foglalkozott. Ebből jött később az euklideszi kvantumgravitáció elmélet, ami élete utolsó időszakában foglalkoztatta.” Egy emberi mozzanatot is felelevenített a tudós: Hawking ugyanabban az elbánásban kívánt részesülni, mint bárki más. „Mindenáron ott akart lenni, ott étkezni, ahol a többi kutató, így az ebédlőbe a nem túl tiszta étellifttel vittük fel, amin volt még egy felirat is, hogy ember szállítására nem alkalmas” – idézte fel a történteket, pontos képet felrajzolva a Központi Fizikai Kutató Intézet csillebérci telephelye állapotát illetően is.

Cikkünk az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.