Végre megismerhetjük a Szent Korona eddig ismeretlen útját

Pálffy Géza történész többéves kutatómunkáját publikálták.

Ahogy már a cím is sugallja, az igényes kivitelezésű könyv lapjain a méltatlanul elfeledett koronázóváros, Sopron kerül a fókuszba. Így kiderül az is, hogy miként kerülhetett 1622-ben és 1625-ben is a korona egy soproni polgárasszony házába. Olvashatunk a nemzeti ereklyénk rendkívüli közszemléiről (1622, 1681), és a királykoronázási ceremónia szimbolikus jelentőségű momentumairól, így a koronázódombon végrehajtott „négy kardvágásáról” is. Ellentétben Pozsonnyal és Székesfehérvárral, ahol mesterségesen építették fel a koronázódombot, Sopron városában erre nem volt szükség, mivel a város felett magasodó Bécsi-domb erre kiválóan alkalmas volt. 1625. december 8-án, délben III. Ferdinánd itt vágott a koronázási karddal a négy égtáj felé, amellyel jelezte, az országot mindenáron védelmezni fogja, bárhonnan is érné azt támadás. A sort nem folytatjuk, helyette olvasásra ösztönözzük olvasóinkat. A kötet színes és gazdagon illusztrált, ajánljuk a magyar történelem kedvelőinek, különös tekintettel fiataloknak, egyetemistának, valamint a történelem szakos tanároknak is.