Célba ért a Progressz

Bár nem nyílt ki a dokkoláshoz szükséges navigációs antennája, a Progressz orosz teherűrhajó sikeresen hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).

WA
2013. 04. 26. 17:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Progressz M-19M több mint 2,5 tonna rakománnyal a fedélzetén szerdán indult az űrállomáshoz. A Rosszija 24 állami hírtelevízió a dokkolás tervezett időpontjában, közép-európai idő szerint 14 óra 26 perckor élőben közvetítette a megközelítést, majd a teherűrhajó csatlakozását is az űrállomáshoz. Azt csak egy óra múlva jelentették be a Moszkva közelében található irányító központot kapcsolva, hogy a Progressz automata üzemmódban sikerrel dokkolt az ISS-en.

Vitalij Lopota, az űreszközöket gyártó, Enyergija nevű cég igazgatója a koroljovi tájékoztatón úgy fogalmazott: „nem veszíthettük el a Progresszt, az űrrakétával együtt 200 millió dollárba került”. Azt is hozzátette, hogy az űrállomáson mindenből van tartalék.

Vlagyimir Popovkin, az orosz szövetségi űrhivatal (Roszkozmosz) vezetője kijelentette, hogy ha a Progressz nem tudott volna dokkolni, akkor egy tartalékűrhajót indítottak volna útnak a Nemzetközi Űrállomásra. Hozzátette, hogy az Enyergija űripari vállalattal közösen kidolgozzák a hibák kiküszöbölését szolgáló intézkedéseket.

Popovkin elismerte, hogy a dokkolás nem egészen zajlott rendben, mivel a Kursz (Irány) nevű navigációs antenna nem nyílt ki. Azonban kijelentette, hogy a teherűrhajóval több gond nem lesz. Azt is közölte, hogy a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok nem hajtanak majd végre semmilyen beavatkozást a Progressz antennájánál biztonsági okokból.

A Progressz M-19M rakományában tudományos felszerelés, üzemanyag, oxigén és víz, valamint élelmiszer található. Az űrhajó két nap alatt tette meg az utat a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Az orosz űrkutatás és űripar az elmúlt egy évben több kudarcot szenvedett el. A legnagyobb kárt tavaly a Fobosz(Phobos)-Grunt űrszonda elvesztése okozta. Az 5 milliárd rubel (36,8 milliárd forint) költségű, novemberben útjára indított misszió célja az volt, hogy a szonda eljusson a Mars Phobos nevű holdjára, és onnan talajmintát hozzon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.