A feltérképezetlen vizek és hegyek, a messzi földek mindig vonzották felfedezőket. Ahogy azt a történelem könyvek is mutatják, a kalandvágyat még a szélsőséges veszélyek sem tudják csitítani, és nem rettentik el az olyanokat, mint Kolumbusz és Magellán. Így nem meglepő, hogy a Mars One projektjére máris több ezer jelentkező akadt. A pályázónak rugalmasnak, alkalmazkodónak, találékonynak és jó csapatjátékosnak kell lennie. Az egész projektet egyfajta valóságsóként közvetíti majd a televízió a tervek szerint.
A Mars One egyik társalapítója Bas Lansdorp elmagyarázta azt is, miért nincs retúrjegy: a hét-nyolc hónapos utazás után az űrhajósok jelentős csont- és izomtömeget veszítenek, majd a Mars sokkal gyengébb gravitációs mezőjében folytatják életüket. Ezek után szinte lehetetlen volna számukra visszatérni a Föld sokkal erősebb gravitációs mezőjébe – mondta Lansdorp. Éppen ezért a sikeres pályázóknak fizikai és lelki képzésen is részt kell majd venniük.
A csapat a Marson már bevált technológiákat fog használni: napelemmel termelnek majd energiát, a vizet a talajból vonják ki és újrahasznosítják majd, az űrhajósok az élelmiszert maguk fogják termeszteni – bár kapnak majd utánpótlást is kétévente, amikor újabb telepesek csatlakoznak hozzájuk.
De van-e reális esély arra, hogy emberek éljenek és boldoguljanak a vörös bolygón? A Mars a napszél – a Nap felső atmoszférájából kilökődő töltött részecskék – „tűzvonalában” található. Ráadásul a Mars légköre igen vékony, míg a Földön egy erős mágneses mező véd minket. Korábban a Mars is rendelkezett ehhez hasonló „védelmi rendszerrel”, de ma már nincs „pajzsa”. Így a marsi felszín rendkívül ellenséges – magyarázza dr. Veronica Bray az arizonai egyetemről, aki szkeptikus a projektet illetően.
Nincs folyékony víz, a légköri nyomás pedig gyakorlatilag vákuumnak tekinthető, a sugárzási szint is magasabb a földinél és a hőmérséklet is vadul változhat. Leginkább a sugárzás ad okot aggodalomra: növelheti a rák kockázatát, gyengíti az immunrendszert és meddőséget is okozhat.
Az egészségügyi kockázatok mellett, természetesen számos technikaival is szembe kell nézniük a tervezőknek és a jövőbeni telepeseknek. Az egyik ilyen probléma – mellyel korábban már a Nemzetközi Űrállomás kapcsán is szembesültek – az újrahasznosításhoz kapcsolódik. A készülék, amely az emberi végterméket kezeli, vagyis a tegnapi kávét holnapivá „varázsolja” gyakori karbantartást igényel, és valószínűleg nem bírja a hosszú távú, folyamatos igénybevételt.
Mások az anyagiakban látják a projekt vesztét, és abban is kételkednek, hogy az embereket több éven keresztül érdekelné a telepesekről szóló „műsor”. Az első csoport Marsra utaztatásának becsült költsége egyébként 6 milliárd dollár. Lansdorp ugyanakkor nem tekinti problémának a finanszírozást, a projekt közvetési jogát az olimpiáéhoz hasonlítja. Szerinte ez az emberiség történetének legnagyobb eseménye lesz, és még 15 év múlva is érdekelni fogja az embereket.
