A Bion–M űrkapszula sikeresen landolt ejtőernyővel vasárnap egy mezőn az oroszországi Orenburg térségében, Moszkvától 1200 kilométerre délkeletre, a fedélzetén lévő 53 egér és egyéb apró állat több mint fele azonban elpusztulva került ki a konténerekből.
A tudósok egyelőre nem tudják, hogy a berendezések elromlása vagy az űrutazás okozta stressz miatt pusztultak-e el az állatok, de számítottak arra, hogy nem mindegyik éli túl a szokatlan kalandot, és a tudomány szempontjából nem haszontalanok a döglött állatok sem.
Épségben Földet ért a kazahsztáni sztyeppében a Nemzetközi Űrállomás (ISS) három asztronautáját szállító leszállóegység – közölte múlt héten az orosz űrkutatási hivatal. A három űrhajós jól van.
A Moszkva környéki Csillagvárosban május elején kijelölték a Nemzetközi Űrállomásra május végén induló új legénységet. A tervek szerint május 29-én indulnak Bajkonurról az űrállomásra egy Szojuz–TMA-09M jelzésű űrhajóval, hogy leváltsák a jelenleg hatfős stábot, aminek tagja Hadefield is.
A NASA április végén minden eddiginél drágább szerződést kötött Oroszországgal amerikai és európai asztronautáknak az ISS-re történő szállításáról. 2011 júliusában végleg leállították az amerikai űrrepülőgép-programot, ezért jelenleg csak az orosz Szojuz űrhajókkal lehet megoldani a Nemzetközi Űrállomás személyzetének váltását.
Az Orosz Tudományos Akadémia április 19-én, egy Szojuz hordozórakétával juttatta fel az egerek mellett apró gyíkokat, hal- és rákféléket, sőt néhány növényt és mikroflórát is magában foglaló Bion–M kutatókapszulát 575 kilométeres magasságba, jóval magasabbra, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS), amelynek fedélzetén emberek is tartózkodnak. Ilyen hosszú ideig még nem tartózkodtak állatok önállóan az űrben. A legutóbbi, 2007-es kutatórepülés alkalmával 12 napot töltöttek az űrben a kísérleti állatok.
A mostani kísérletben azt vizsgálták, hogyan hat ki hosszabb távon a súlytalanság és a kozmikus sugárzás az élő organizmusra, különös tekintettel a csontozatra, az idegrendszerre, az izomra és a szívre. A Földre visszatért állatokat és növényeket Moszkvába, a tudományos akadémia Orvosi és Biológiai Problémákkal Foglalkozó Intézetébe szállították elhúzódó vizsgálatokra és elemzésekre. Bár az első eredmények már erre a hétre várhatók, a súlytalanság génekre gyakorolt hatásáról például várhatóan csak hónapok múlva lesznek adatok.
Az orosz kutatók remélik, hogy a misszióból nyert adatok segítenek előkészíteni a huzamos emberi űrexpedíciókat, például egy Mars-utazást. Oroszország azt tervezi, hogy 2030-ra létrehoz egy bázist a Holdon, ahonnét űrhajósok hosszabb utakra indulhatnak, például a Marsra.
