Francia űrbázis Kouroun – magyar lakóval

Az Európai Űrügynökség (ESA) második Vega-hordozórakétája magyar idő szerint május 4-én indul útjára az Egyenlítő közelében, Francia Guyanában található űrközpontból.

Indítását a helyszínen követte figyelemmel Remblier-Putnoki Stella, az űrközpont egyetlen magyar munkatársa. A Nyíregyházán végzett, miskolci születésű francianyelv-tanárnő francia férjével és kislányukkal öt évvel ezelőtt érkezett az Amazonas medencéjében, Suriname és Brazília között fekvő Francia Guyanába, amely egykori gyarmatból 1946-ban lett Franciaország tengerentúli megyéje, így az Európai Unió szerves része.

Stella férje tűzoltóként kérte áthelyezését egy Párizs közeli kisvárosból a legnagyobb és egyúttal legszegényebb francia megyébe, ahova az egzotikus természet közelsége miatt vágyott a család. A trópusi esőerdő szélén, az Atlanti-óceán partján kialakított bázis biztosítását ugyanis a francia hadsereg a tűzoltósággal együtt látja el. Stella közel négy éve dolgozik az űrközpontban, jelenleg a beléptetőrendszert irányító biztonsági cégnél.

Az európai műholdakat pályára állító rakéták indítóállomása turistalátványosságként is működik: a bázist bárki megtekintheti ingyenes csoportos látogatás keretében. Egy átlagos hétköznapon 50-100 érdeklődőt visznek körbe busszal a 700 négyzetkilométernyi területen. Az évi 8-10 műholdindítás alkalmával azonban több száz vendég, politikusok, újságírók, kutatók látogatnak el Kourouba. Stella az ő kíséretükért felel.

Franciaország 1964-ben kezdte meg az űrbázis kialakítását az alig 25 ezer lakosú óceánparti település mellett, miután Algéria függetlenné válásával el kellett hagynia az ott létrehozott rakétabázisait. Francia Guyana az Egyenlítő és az óceán közelsége miatt ideális helyszínnek bizonyult, hiszen itt ugyanolyan tolóerő mellett lényegesen nagyobb teher föld körüli pályára állítása lehetséges, azaz kevesebb üzemanyaggal lehet az űrbe juttatni objektumokat. A terület földrengésmentes helyen fekszik, nincsenek ciklonok, sem szökőárak, s az óceán felé indított műholdak könnyen megfigyelhetők. Az 1968-as első indítás óta közel négyszáz műholdat állítottak pályára Kourouból, ma már innen indítják a világon a legtöbb kereskedelmi szatellitet. A központot működtető Arianespace vállalkozás forgalma 2012-ben 28,7 százalékkal, 1,3 milliárd euróra nőtt.

Föld körüli pályára állt az első azerbajdzsáni műhold

Európai megfigyelő műholdat lőttek fel

Szojuzzal lőtték fel az EU navigációs műholdjait

Az eleinte francia, majd európai együttműködésben épített Ariane-rakéták azonban olyan nagy kapacitásúak, hogy nincs rájuk mindig szükség. Az Arianespace a gazdaságosabb kihasználás érdekében megállapodott Oroszországgal, hogy Kourouban is kiépítik a Szojuz-rakéták összeszerelését és indítását lehetővé tevő infrastruktúrát. Így 2011 óta nemcsak a kazahsztáni Bajkonurból, de Francia Guyanából is indulnak Szojuzok, ahonnan közel kétszer annyi terhet tudnak feljuttatni az űrbe. A Szojuz elemeit hajón és repülővel hozzák Szentpétervárról, és Oroszországban gyártották azt a vasúti szerelvényt is, ami a rakétát az indítóálláshoz szállítja a csarnokból.

Az orosz–francia együttműködés az Európai Unió saját műholdas navigációs rendszerének, a Galileo programnak a kiépítését szolgálja, amely várhatóan az évtized végére lesz teljes egészében működőképes. A tervezett 30 műholdból eddig négy állt pályára.

Az orosz szakemberek az ipari kémkedés elkerülése végett azonban európai kollegáiktól teljesen szeparáltan dolgoznak, az Ariane-indítóállomás közelébe sem mehetnek. A Szojuz starthelyét 12 kilométerre helyezték a bázis központjától, az oroszok pedig nem Kourouban, hanem egy másik városban, Sinnamaryban szállnak meg az indítások, illetve az azt megelőző 6-8 hetes előkészítési időszak alkalmával.

Tavaly óta egy harmadik platform is működik a bázison, amely az olasz többségű kishordozó rakéta, a Masat–1-et is szállító Vega pályára állítását szolgálja. A három, különböző méretű rakétának köszönhetően a kouroui űrbázisról bármilyen objektum a világűrbe küldhető: a távközlés, a meteorológia, az óceánkutatás, valamint az optikai, a környezetvédelmi és Föld-megfigyelést segítő műholdaktól kezdve az európai gyártású automatikus teherűrhajóig (ATV), ami többtonnányi felszerelést és üzemanyagot szállít a Nemzetközi Űrállomásra.

„Minden indítás teljesen más, és mind egy-egy csoda” –  mondta az MTI-nek Stella az űrbázis agyának számító Jupiter-irányítóközpontban, amely előtt az uniós országok lobogója között ott leng a magyar zászló is, jóllehet Magyarország nem tagja az ESA-nak, és az űrprogramokban csak úgynevezett együttműködő államként vesz részt.

Az űrközpont mintegy 1600 embernek ad munkát. Harminc százalékuk világszínvonalú európai mérnök, de a kiszolgáló személyzetben dolgozik a helyi aktív lakosság 15 százaléka is, a guyanai foglalkoztatottak 30 százaléka. A közel magyarországnyi nagyságú megyében alig 240 ezer ember él, ez a világ egyik legritkábban lakott vidéke, a munkanélküliség pedig 21 százalékos, az űrközponton kívül ugyanis itt ipari tevékenység nem folyik. A 84 ezer négyzetkilométer 94 százalékát őserdő borítja.

Miután az űrbázis területére tilos fegyvert bevinni, Kourouban Dél-Amerika egyik leggazdagabb biodiverzitása alakult ki. A szavannákban és mocsarakban gazdag, erdős vidéket ezért védett állatok és növények megfigyelésére is használják. A legnagyobb nyugalomban élnek itt tapírok, tatuk és jaguárok, a látogatókat szállító busz pedig gyakran kerülget teknősöket. A 700 négyzetkilométernyi területen 450 madárfajt számoltak össze. A Szojuz indítóállomástól alig egy kilométerre egy gyönyörű lila virágot, a nagyon ritka orchideaváltozatot, a Stachytarpheta angustifoliát is felfedezték. Pedig a rakétaindítások alkalmával fél kilométeres körzetben a teljes növényzet kipusztul.