A tudósok előzőleg űrszondák és teleszkópok megfigyelései alapján abban reménykedtek, hogy a Mars légkörében jelentős mennyiségben van jelen metán, a bolygó felszíne alatt pedig a gázt kibocsátó mikrobák.
A marsjáró tavaly landolt a vörös bolygó felszínén – a Gale-kráterben –, azóta elemzi az ottani levegőt, egy parányi lézer segítségével kutatva a metán után. A Földön a gáz nagyrészt az élet mellékterméke, többek közt akkor kerül a levegőbe, amikor az állatok emésztenek vagy a növények elrothadnak.
Az élet a Marson kezdődhetett, és onnan érkezett a Földre – hangzott el egy tudományos konferencián. A kutatók szerint a vörös bolygón 3000 millió évvel ezelőtt a Földnél kedvezőbbek lehettek az élet feltételei.
A Mars levegőjének elemzése alátámasztja azt a feltételezést, hogy a vörös bolygó már mintegy négymilliárd évvel ezelőtt elvesztette légkörének nagy részét – közölte a Curiosity marsjáró adatait elemző két kutatócsoport.
Különös alakú kőzetet fedezett fel egy japán UFO-figyelő blogger a Curiosity marsjáró felvételeinek egyikén. A fotó alapján egy varánusz pihen a Mars egyik dombján – írta meg a Daily Mail.
Három hónappal az előző kőzetmintavétel után a Curiosity ismét megfúrt egy marsi kőzetet. A kivájt lyukból származó port a robot a héten juttatja be fedélzeti laboratóriumába, ahol elvégzi az elemzését.
Lehetséges volt a mikrobiális élet a Marson a Curiosity első kőzetelemzése szerint – közölték a NASA tudósai.
A Curiosity híján van az olyan eszközöknek, amelyekkel közvetlenül kutathatná az élet egyszerű formáinak jelenlegi vagy múltbéli nyomát, ezért a tudósok nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a rover az élet jeleként értelmezhető metánt fog „belélegezni”, miután a Mars körül keringő űrszondák és a Földön üzemelő teleszkópok már évekkel ezelőtt észlelték a gáz jelenlétét a bolygó légkörében.
„Ha lenne mikrobiális élet valahol a Marson – igazán egészséges és lüktető –, annak talán lennének látható jelei a légkörben” – fogalmazott Paul Mahaffy, a NASA Goddard-központjának tudósa.
Küldetése első nyolc hónapjában a Curiosity gyakori mintavétellel hosszasan vizsgálta a marsi levegőt, miközben a tavasz nyárba fordult a bolygón. „Bármikor figyeltük, sosem láttuk (a metánt)” – részletezte Christopher Webster, a NASA bolygókutató intézetének munkatársa, a kutatás vezetője, aki noha sok tekintetben csalódást keltőnek nevezte az eredményt, megjegyezte, hogy folytatódik a metán utáni vadászat. A gáz ugyanis nem biológiai folyamatok eredményeként is létrejöhet.
Michael Mumma, szintén a Goddard-központ kutatója, korábban felhívta a figyelmet a Mars nyugati féltekéjén lévő három régióban is észlelt rejtélyes metánrobbanásra. Ő nem vett részt a mostani kutatásban, de jelezte, hogy kitart megfigyelései mellett.
A Curiosity szeptemberben érte el első pihenőhelyét a Gale-kráterből a marsi egyenlítő közelében kiemelkedő Sharp-hegy felé vezető hosszú útján, amely a várakozások szerint csaknem egy évig tart majd. Küldetése során a rover a továbbiakban havi rendszerességgel fog „beleszagolni” a bolygó légkörébe.
A marsjáró korábban egy olyan régvolt környezet nyomaira bukkant, amely egykor alkalmas lehetett mikroszkopikus életre. A tudósok még mindig abban bíznak, hogy a rover az élet kémiai összetevőiként számon tartott építőkövek, vagyis szerves molekulák jeleit fedezi fel a Sharp-hegy lábánál.
