A Mars-szonda Misszió keretében India először küld bolygóközi küldetésre űrszondát. Az űreszköz november 5-én kel útra a szriharikotai Szatis Dhavan űrközpontból a Mars felé. A műhold úttörő vállalkozása során elrepül a vörös bolygóhoz, orbitális pályára áll, és onnan küldi a kutatási adatokat a Földre.
India 2008–09-ben teljesítette első sikeres űrmisszióját, amikor Csandrajáan–1 holdszondája vízmolekulákat talált a Hold talajában.
A Mars-szonda Missziót szintén fontos céllal indítják útnak: egyebek között metán nyomait kutatja a marsi légkörben. A Földön ez a szénhidrogén-vegyület (CH4) szorosan kötődik az élethez. A nem biológiai úton is előállítható metánt először egy évtizede mutatták ki a Mars légkörében. A NASA Curiosity marsjárójának legutóbbi mérései azonban csak nyomokban jeleztek metánt, ami gondolkodóba ejtette a tudósokat, mivel a gáz lebomlása legalább kétszáz évig tart a Marson. Az indiai Mars-misszió a bolygó felszínének képződményeit és ásványi összetételét is vizsgálja majd.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szintén novemberben küldi a Marshoz újabb űrszondáját, a MAVEN-t (Mars Atmosphere and Volatile Evolution), amely ugyancsak a bolygó légkörét tanulmányozza, de nem a metánra koncentrál, hanem azt próbálja megfejteni, hogyan vesztette el a bolygó a légkörét, amely a tudósok szerint egy időben vastagabb volt, mint a Földé.
A marsi atmoszféra története mellett azt is kutatja a szonda, hogyan változott a bolygó klímája, ez milyen felszíni változásokhoz vezetett, és milyen hatással volt a potenciális – legalább mikrobák szintjén létező – marsi élővilágra – számolt be róla hétfőn Bruce Jakosky, a misszió vezető tudósa.
A MAVEN november 18-án száll föl a Cape Canaveral légi bázisról, és 2014. szeptember 22-én éri el a Marsot, egy nappal az indiai űrszonda megérkezése után. A Marsot jelenleg a NASA két marsjárója és két orbitális pályán keringő műholdja, valamint az Európai Űrhivatal szatellitje kutatja, ehhez a flottához csatlakozik a két új űrszonda.
