Ilyen fényes kozmikus robbanást még nem figyeltek meg

Húsz órán át tartott, eddig még soha nem figyeltek meg ilyen hosszú kitörést.

kn
2013. 11. 22. 19:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csillagászok csütörtöki bejelentése szerint a gammakitörés (grb) egy viszonylag közeli univerzumban történt 2013. április 27-én. Szabad szemmel senki sem láthatta a jelenséget, számos űrteleszkóp és földi megfigyelőállomás azonban észlelte, a leírások négy tanulmányban is megjelentek a Science tudományos lap friss számában.

„Hirtelen rendkívül fényes gammakitörést pillantottunk meg, egy valódi szörnyeteget” – ezzel a tudományos kutatásokban szokatlan kifejezéssel számolt be a GRB 130472A-nak elnevezett jelenségről Daniele Malesani asztrofizikus, a Koppenhágai Egyetem kutatója.

Bizonyos vonásai miatt a csillagászok számára különlegesen érdekes volt a robbanás. Az egyik a távolság: az esemény a Földtől 3,7 milliárd fényévre ment végbe, ez pedig kevesebb mint a fele a grb-k tipikus távolságának. (Egy fényév 9500 milliárd kilométer.) A másik érdekesség az időtartam: a robbanás húsz órán át tartott, eddig még soha nem figyeltek meg ilyen hosszú grb-t a kutatók. A harmadik különlegessége az energiája, mely ötször akkora volt, mint a korábban észlelt legerősebb, 1999-ben történt gammakitörésé – közölte Rob Preece, az egyik tanulmány szerzője, az Alabamai Egyetem asztrofizikusa.

A jelenség akkor megy végbe, amikor egy Napnál nagyobb tömegű csillag elpusztul, és fekete lyukká omlik össze. Szupernóva-robbanásnak is nevezik a rendkívül fényes kitörést. Hatalmas energiájú sugarakat bocsát ki, melyek a fény sebességével száguldanak a világűrön keresztül.

Ha a robbanás eltalál egy bolygót, az azonnal elveszíti a légkörét, és parázsló hamu marad belőle – vélik a kutatók. Egy fenyegető gammakitörés jeleit talán észre lehetne venni, ám ha a Föld felé irányulna, semmit nem lehetne tenni ellene, ennek azonban szinte semmi esélye – szögezte le Charles Dermer amerikai asztrofizikus, aki szintén részt vett a kutatásban.

A Swift műholddal és a földi űrtávcsövekkel követték a robbanás úgynevezett utóragyogását is, mely általában néhány napig-hétig tart. Ez a kitörés azonban annyira erőteljes volt, hogy még hónapokon át megfigyelhető volt a fénye. Az utóragyogás fényének elemzésével a robbanás kiindulópontjául szolgáló csillag tulajdonságait is feltárhatták a kutatók. Azt fedezték fel, hogy a hatalmas, gyorsan forgó égitest tömege húsz-harmincszor nagyobb, mint a Napé, az átmérője viszont csak a Nap három-négyszerese, tehát hihetetlenül sűrű lehet – fűzte hozzá Malesani.

A kitörést ide kattintva tekintheti meg.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.