Nem állnak meg a kínaiak a Holdon

A világűr távolabbi részeinek felfedezése a cél – nyilatkozta a sikeres holdraszállás után a kínai űrhivatal.

2013. 12. 17. 1:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hszi Csin-ping államfő és Li Ko-csiang miniszterelnök jelenlétében könyvelte el történelmi pillanatként és teljes sikerként vasárnap éjjel a Csang’o–3 űrszondának a Jádenyúl nevű holdjáró robottal való célba érkezését a kínai holdprogram főparancsnoka, Ma Hszing-ruj a pekingi űrhajózási irányító központban.

Az ország fő államhatalmi szervei – a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága, a kormány és a központi katonai bizottság – közös gratulációjukban mérföldkőnek, a kínai emberek legújabb dicsőségének nevezték a missziót. A landolás nemcsak a Kína számára áttörő fontosságú, a nemzetközi jelentősége is óriási, a Csang’o ugyanis a Szivárvány-öbölbe érkezett meg, amelyet korábban még egyetlen nemzet sem térképezett fel – hangsúlyozta vasárnapi kommentárjában a Hszinhua hírügynökség.

Kína – az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió után – harmadik nemzetként szállt a Föld mellékbolygójára, alig hat évvel holdprogramjának kezdete után. Soha ezelőtt nem szállt még le kínai űreszköz más égitesten – hangoztatja adásaiban a napok óta élőben sugárzó kínai televízió.

A Csang’o–3 űrszondát Hosszú Menetelés 3B típusú hordozórakétával indították a Földről december 2-án. Erről a 140 kilogrammos, másfél méter hosszú és 1,1 méter magas, hatkerekű Jádenyúl holdjáró robot szombaton vált le s kezdte meg három hónaposra tervezett felfedezőútját, vagyis a Hold felszínének vizsgálatát. A Jádenyúl a legmodernebb felszerelésekkel van ellátva: panorámafelvételek készítésére képes kamerával rendelkezik, lítiumakkumulátora mellett radioaktív erőforrása és napelemek biztosítják energiaellátását, hajlékony kerekeinek köszönhetően akár 20 centiméteres buckákon is képes átgurulni. A földi irányítótoronnyal való kommunikációját érzékeny fedélzeti antennája biztosítja, mely infravörös spektrográfja – színképfényképező berendezése – és fedélzeti radarja felett helyezkedik el.

A holdjáró robot nevét nem nyúlformája után, hanem a hordozó Csang’o eredetéhez kapcsolódóan kapta. Csang’o a kínai mitológiában a Hold istennője, a jádenyúl az ő kedvelt háziállata, a kedvesség, tisztaság és gyorsaság jelképe. A nevet az internetező közösség választotta, több mint egyötöde voksolt rá. A hivatalos tájékoztatás szerint a Csang’o–3 egyszerre van tudományos, nemzetvédelmi és nemzetgazdasági célú felfedezésen. Az űrszonda és holdjáró robotja vasárnap fényképeket is készített egymásról, a színes felvételeket folyamatosan közli a kínai sajtó.

A kelet-ázsiai ország holdprogramja 2007-ben, a Csang’o–1 fellövésével indult, ezt 2010-ben követte a Csang’o–2. E missziók célja  csupán a Hold feltérképezése volt, ennél jóval összetettebb és bonyolultabb a mostani, második szakasz küldetése. A harmadik szakasz a Csang’o–5 és 6 missziókkal a kínai kormány hétfői bejelentése szerint 2017-ben kezdődik, azok során Holdról származó mintákat gyűjtenek be és hoznak a Földre, ezt 2020 után űrhajós Holdra küldése követheti majd.

A kínai űrutazás ennél is tovább megy, s „nem áll meg a Holdon, a világűr távolabbi részeinek felfedezése a cél” – hangoztatta Szun Huj-hszien, a Csang’o–3 misszió egyik vezető szakembere, helyettes főmérnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.