Egyre élesebben látjuk a Rosetta üstökösének magját

A gumikacsára emlékeztető alakú mag nyaka körül a környezetéhez képest fényesebb gallér látszik.

Tóth Imre
2014. 07. 30. 18:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2014. július 20-án már csak mintegy 5500 kilométeres távolságban volt a 67P/Churyumov–Gerasimenko-üstökös magjától. A szonda OSIRIS képfelvevő rendszerének kis látószögű kamerájában (NAC) az érzékelő egy képelemének mérete az üstökösmag távolságában durván 100 méterre csökkent, azaz a legkisebb, még éppen megfigyelhető alakzat nagyjából ekkora méretű volt a megfigyelések idején.

A 2014. július 14-i felvételek megmutatták, hogy a 67P magja látszólag két – egy nagyobb és egy kisebb – tömbből összetett, igen meglepő alakú kis égitest, amely leginkább egy gumikacsa alakjára emlékeztet.

Az OSIRIS/NAC műszerével július 20-án készített felvételeken az üstökösmagot alkotó két tömböt elválasztó nyaki részen egy fényes gallérszerű vagy nyakörvre emlékeztető alakzat látszott (ilyen például a tőkés réce, vagyis vadkacsa nyakán lévő fehér körgallér). Az ESA új képeket tett közzé a 67P magjáról, amelyeken a fényes körgallér, valamint a kisebb tömb által a felszínre vetett árnyék sötét íve is látszik.

Azt ma még nem tudni pontosan, hogy miért fényesebb a galléralakzat az üstökösmag felszínén, ezt csak a Rosetta színképelemző műszerei által kapott megfigyelési adatok alapján lehet majd megtudni.

A 67P magjának két tömbje és a nyaki rész eltérő szerkezetűek lehetnek: utóbbi viszonylag simább, míg a két tömb durvább felszínű, nagyjából hasonlóan, mint a 103P/Hartley 2-üstökös magjáról a NASA EPOXI (korábbi nevén Deep Impact) űrszonda 2010-ben készített felvételein is látszik. Azonban a 67P üstökös magja még a 103P magjától is jelentősen eltér.

Közben az OSIRIS/NAC július 14-i felvételei révén elkészült a mag háromdimenziós modellje, amely alapján a forgástengely térbeli iránya is meghatározható. Az üstökösmag ezen forgástengely körül forog mintegy 12,4 óra periódussal. A 67P üstökösmag forgását egy animáció mutatja be szemléletesen.

Az üstököshöz közeledő Rosetta űrszonda képfelvevő rendszerével egyre több és kisebb méretű alakzat kezd megfigyelhetővé válni, egyre részletesebb felvételek fognak készülni. Így az előttünk álló hetek módfelett izgalmasak lesznek, hiszen minden bizonnyal sok érdekes felfedezésnek lehetünk tanúi.

Hasonló cikkeket olvashat a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.