Jevgenyij Csurazov, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének munkatársa és kollégái az Integral gammaűrtávcsövet használták a 2014. január 21-én a Szivar-galaxisban Steve Fossey, a Londoni Egyetem főmunkatársa és tanítványai által felfedezett, hivatalosan SN 2014J jelzéssel ellátott szupernóva maradványának megfigyelésére. Az orosz kutatók a rendelkezésükre álló műszeridőből összesen egymillió másodpercet fordítottak az objektum megfigyelésére, aminek eredményeként a nagy energiájú színképében sikerült azonosítaniuk az 56-os tömegszámú radioaktív kobaltizotóp jelenlétét. Az izotóp felezési ideje mindössze 77 nap, közönséges körülmények között nem is létezik, a szupernóva-robbanásokat leíró elmélet szerint azonban a gigantikus termonukleáris katasztrófák során nagy mennyiségben keletkezik. A spektrumokon kívül Csurazov és munkatársai a sugárzás intenzitásának időbeli változásáról is nyertek adatokat – írja a Csillagászat.hu.
A kutatóknak ezt megelőzően nem sikerült ilyen színképet rögzíteniük. Ennek oka, hogy ezen a távolságskálán ritkák a szupernóva-robbanások. A Szivar-galaxis (M82) 11 millió fényéves távolsága a Tejútrendszer 100 ezer fényéves átmérőjének léptékében nézve nagy, az extragalaktikus térben azonban viszonylag közelinek számít. 10 millió fényéves sugáron belül mindössze néhány száz galaxis található, Ia típusú szupernóva-robbanás pedig egy-egy galaxisban néhány száz évente mindössze egyszer következik be. A Tejútrendszerben például utoljára 1606-ban sikerült ilyet megfigyelni.
Az elmélet szerint az Ia típusú robbanások esetében az első néhány hét során a csillag maradványa a gammatartományban szinte alig sugároz. Kezdetben ugyanis a ledobott burok majdnem átlátszatlan ebben a hullámhossztartományban, a gammasugárzást csak akkor lehet detektálni, amikor a külső rétegek eléggé felhígulnak. Ekkorra a robbanás során szintetizálódott 10 napos felezési idejű 56-os nikkelizotópok 56-os kobaltizotópokká alakulnak, amelyek 847 és 1237 kiloelektronvolt energiájú, jellegzetes spektrumvonalait Csurazov és kollégái most detektálták. Az Integral-adatok alapján azt is meg tudták állapítani, hogy a robbanás következményeként körülbelül 0,6 naptömegnyi radioaktív kobalt keletkezett. Az idő múlásával az 56-os tömegszámú kobalt 56-os vasizotóppá alakul.
