Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának célüstököse, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko (röviden 67P) magja egyre aktívabb, mind több gáz és por távozik a felszínéről, ahogyan az üstökös közeledik a Naphoz.
Az üstökösmag jegeinek szublimációja magával ragadja a porszemcséket is, amelyek közül a kisméretűek eltávoznak a magról, elsősorban porsugarakat, porjeteket alkotva. A mag felszínének jól behatárolható kisebb területei jelentik az üstökösmag aktivitási zónáit, a porjetek forrásvidékeit. A jetek porszemcséiről szórt napfény pedig megfigyelhető, így a szonda kamerái képesek is lefényképezni ezeket a látványos sugarakat. A magtól távolabb a por szétterül és kialakul a porkóma, illetve a porcsóva.
A Rosetta misszió egyik fő célja az üstökösaktivitás kezdetének és kifejlődésének végigkövetése közvetlen közelről hosszú időn keresztül – olvasható a Csillagászat.hu portálon.
Még ez év áprilisában egy gáz- és porkitörést sikerült megfigyelni a Rosetta műszereivel, miközben a szonda 5 millió kilométerről mintegy 2 millió kilométeres közelségbe került a kis égitesthez, az üstökös naptávolsága pedig 4,28 CsE-ről 4,08 CsE-re csökkent.
Most október 7-én a Rosetta szonda 16 kilométerről készült felvételein az üstökösmag két összetevőjét összekötő „nyak” vagy „gallér” területéről por áramlik ki koncentrált porsugarak formájában. Egyébként a Philae leszállóegység CIVA panorámakamerájával készült felvételeken a szonda egyik, mintegy 14 méter hosszú napelemtáblája is látszik, ami ritka látvány. Emlékeztetőül: a CIVA kamera még szeptember 7-én 50 kilométerről készített hasonlóan különleges felvételt.
A szonda OSIRIS képfelvevő kameráival szeptember-október folyamán készült felvételeken az üstökösmagból egyre markánsabb porjetek törnek elő. A legfeltűnőbb és legerősebb kiáramlások az üstökösmag két összetevőjét elválasztó „nyaki” részből indulnak ki. A mag teljes felületén vannak aktív területek, ahonnan gáz és por dobódik ki, de különböző erősséggel: így például a kisebbik összetevő a legkisebb anyagkiáramlási aktivitást mutatja, ami jó hír lehet a Philae leszállóegységnek, hiszen a magnak a kisebbik összetevőjén van a J-vel jelölt leszállási terület.
Mindenki nagy izgalommal várja a Philae leszállását, amire a tervek szerint november 12-én kerül sor. A leszállóegység a szonda keringő egységétől magyar idő szerint 08:35-kor válik majd el és kezdi meg hosszan tartó, mintegy hétórás útját az üstökösmag felszíne felé.
Október második felében a Rosetta szonda további pályamódosítások után már tíz kilométernél is közelebbről tudott felvételeket készíteni.
Hasonló cikkeket olvashat a Csillagászat.hu oldalon.
