Tartják a frontot a magyar számítógépek az ISS-en

Sokoldalú feladatokat látnak el a magyar kutatók által fejlesztett berendezések a Nemzetközi Űrállomáson.

A berendezések mintegy 420 km körüli magasságban, kinn a világűrben, a Nemzetközi Űrállomás két oldalán, két konténerben, 51 fokos inklinációjú pályán keringenek, ahol az ionizációs dózisterhelés a földinek mintegy tízszerese. A pálya veszélyes szakasza a dél-atlanti anomália térsége, ahol gyengébb a magnetoszféra védőhatása, és a napkitörések esetén ebbe a térségbe jelentős számban juthatnak el nagy energiájú részecskék, amelyek a félvezetőkben, így a számítógépben is átmeneti vagy tartós hibát okozhatnak.

„A működés közben adódtak problémák, egy ideig nem kapott tápellátást az egyik egység a háromból, de az orosz kollégák elhárították ezt a hibát. A beüzemelt 11 szenzorból jelenleg 7 működik. Két meghibásodásról tudok, aminek során összesen 4 szenzor esett ki az üzemből. Az egyik meghibásodás – feltehetően a naptevékenységgel összefüggésben – a beüzemelés után mintegy két hónappal történt. Ettől kezdve 3 szenzortól hibás adatokat kapunk. 2013 június 3-án 1 óra 2 perckor minden rendben működött még – ezt az úgynevezett „housekeeping” adatokból tudjuk – 2013 június 3-án 1 óra 4 perckor az egyik számítógépünk újraindult, minta „reset” jelet kapott volna, és az újraindítás után három szenzor kiesett. Feltételezésem szerint esetleg egy nagy energiájú részecske – ami ellen elég nehéz védekezni – okozhatta a tápegységben a hibát, aminek a következménye lehetett az újraindulást, és az állhat összefüggésben a szenzorok kiesésével.  A másik hiba 2013 novemberében a svéd-lengyel RFA nevű szenzor lassan túlmelegedett, így sajnos az 2013. december 5-e óta nem működik. A mi három fedélzeti számítógépünk viszont jelenleg is üzemel” – tért ki a nehézségekre dr. Nagy János Zoltán.

A Nemzetközi Űrállomásról a mérési adatokat két különböző adatcsatornán küldik le a Földre. A központi kommunikációs csatorna kapacitása korlátozott, és ezen az űrhajó működésével kapcsolatos alapvető adatok, az űrhajósok egészségi állapotának monitorozásából származó adatok, más kísérletek által előállított információk  továbbítása is történik, így az Obsztanovka kísérlettől érkező mérési adatoknak csak kis része küldhető le a központi telemetriacsatornán. Az időjárásfigyelő projekt ezért a BITS nevű csatornát használja, de ennek a „láthatósága” korlátozott, mivel a földi vevőállomások Oroszország területén találhatóak. Ebből adódóan másfél óránként nagyjából 15 perc a láthatóság, és az adatátvitel minősége ez alatt sem folyamatosan jó minőségű.

A „láthatóság” alatt az űrhajó az északi vagy a déli félteke felett repül. Az északi feletti repülés alatt jó minőségű adatátvitel 5,5-6 percnyi időtartamig, a déli félteke feletti repülés alatt pedig 3,5-4 percig áll fent. A „láthatóság” kezdetén és végén a BITS csatornán az adatátvitel minősége romlik, ami hibákat eredményez a küldött adatokban. A telemetriacsatornákon leérkező adatokat folyamatosan kiértékelik a projektben résztvevő kutatók. Az adatátviteli csatornák korlátozott kapacitása miatt a hosszabb időszak alatt mért adatokat cserélhető HDD-n maguk az űrhajósok hozzák le a Földre.

„Az első HDD csere megtörtént, és május végén hordozó konténerben sikeresen megérkeztek az első évben tárolt mérési adatok. A fizikus kollégák azonnal meg is kezdték az adatok feldolgozását, kiértékelését. Azóta is folyamatosan érkeznek le a telemetrián át az adatok, ezekben is találtunk érdekes információkat. 2014 elején egy alkalommal Dél-Amerika felett szokatlan nagy mágneses térerő ingadozást észleltek, aminek az oka máig ismeretlen. Felmerült, hogy a jelenséget esetleg egy földi rakétaindítás okozhatta” – mondta el a tapasztalatait dr. Nagy János Zoltán, aki az általuk fejlesztett műszerek további sorsára is kitért. „Mivel a gépek tervezett élettartama legalább két év, így a berendezések továbbra is fenn maradnak az űrállomáson, és használják azokat. A meghibásodott műszereket, ha le lehetne hozni az űrből, az nagyban segíthetne a hiba okának behatárolásában, de mivel ez elég drága művelet, sajnos nem kerül rá sor” – mondta el az MNO-nak a kutató.