Rosetta: nagy siker a misszió

Beérett húsz év munkája: nagy sikernek értékelte a Philae üstökösre érkezését Balázs András.

2014. 11. 13. 13:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Meddig működik a Philae az üstökösön?
– A hosszú idejű működőképességet illetően is kétségek merültek fel. A nagyjából 1300 wattórás elsődleges energiaforrás mintegy 50 óráig tart ki. Jelenleg úgy néz ki, hogy a leszállóegység hat napelemtáblája közül csak kettő kap változó erősségű napfényt – ahogy a nap halad a pályáján –, azok is csak nagyon rövid időre, mintegy másfél órára. Ez nagyon kevés. Ez nem elég arra, hogy a mintegy 100 wattórás akkumulátor akárcsak lassan is feltölthető legyen egy-egy mérési sorozat elindításához. Mégis nyílhat még némi esély valamivel hosszabb, néhány hónapos távon, mert az üstökös a naphoz egyre közelebb kerül, és ezzel nő a napelemtáblák szolgáltatta teljesítmény.

– Milyen jelentőségűek a megszerezhető információk?
– Minden egyes bitnyi információnak jelentősége van, esetleg nagy jelentősége is lehet. A vett mérési adatok feldolgozása időbe telik, ez egy – csúnya szó – interdiszciplináris folyamat is, a különböző műszerek mért adatai és a technikai jellegű adatok egymással kölcsönhatásban vannak, és az adatok értékelésénél ezt is figyelembe kell venni.

– Húsz év munkájának gyümölcsét szüretelik most. Elégedettek?
– Az egész projekt és misszió nagy siker, akkor is, ha az üstökösre érkezés nem sikerült egészen optimálisra. Ha most egy kicsit csak magunkra, mint a fedélzeti számítógép hardver és szoftver tervezőjére és írójára gondolunk, mindez eddig számunkra teljes sikernek tekinthető.

 

– Voltak még magyarok Kölnben vagy Darmstadtban?
– Tréfásan szólva, mint tudjuk, magyarok vannak mindenhol, itt is volt belőlük egy pár. Öten itt Kölnben: mi hárman (Balázs András, Baksa Attila, Pálos Zoltán – szerk.) a fedélzeti számítógép tervezőcsapatából, Apthy István az egyik magyar Philae tudományos műszer tervezője, Szemerey István egy ma Németországban dolgozó korábbi kollégánk. A darmstadti rendezvényeken vett részt Szalai Sándor a Wigner Intézet űrtechnológiai osztályának vezetője és Szegő Károly az intézet korábbi vezetője, ma aktív kutató.

– Hogyan reagáltak barátok, kollégák?
– A helyzet az, hogy a nagyon sűrű program miatt nekem személy szerint nem is volt eddig igazán időm a „külvilággal” kapcsolatot tartani. De ennek is eljön a maga ideje.

– Önök meddig dolgoznak még ezen a projekten?
– Mint fent említettem, a hosszú idejű mérések lehetősége e pillanatban nem látszik tisztán, de a reményt nem szabad feladni, továbbra is mindannyiunknak rajta kell tartani a „szemünket” a leszállóegységen.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.