Talán túlzásnak, a sci-fi birodalmába tartozónak tűnhet elsőre, hogy egyesek már azzal vannak elfoglalva, hogy petíciót írnak alá annak érdekében, hogy ne próbáljunk üzenetet küldeni földön kívüli létformáknak. Pedig pontosan ezt tette 28 tudós, köztük a SpaceX alapítója, Elon Musk, aki azon aggodalmának adott hangot: nem tudhatjuk, barátságosak vagy ellenségesek lesznek-e velünk a lények – derül ki a The Washington Post beszámolójából. Az „aktív keresés” ellenzői emellett azt hangoztatják, különben sem lehet az egész emberiség nevében üzengetni, amíg nem születik konszenzus a tartalmat illetően (keretes anyagunkban beszámolunk róla, hogyan hangoztathatja ön is üzenetét).
A SETI Institute-ot (Search for Extraterrestrial Intelligence, ami magyarul annyit tesz: földönkívüli intelligencia keresése) 1984-ben alapították, nonprofit szervezettként működik. 2005-ben a NASA is elkezdte támogatni, de más állami szervek is segítik munkáját, emellett olyan gigacégek is mellé álltak, mint a Sun Microsystems és a Hewlett Packard Company. Honlapjukon található bemutatkozójuk szerint azért vették célba az intelligens életet, mert ez kecsegtet a legnagyobb sikerrel. Az interdiszciplináris szervezet olyan projektekben vesz rész, mint az Earth Speaks (Beszél a Föld), melyben már arra készülnek, hogy mit mondjunk az intelligens földöntúliaknak; a honlapon Ön is leírhatja, hogy mit üzenne.
Seth Shostak, a SETI Institute csillagásza, aki az aktív keresést támogatja, ugyanakkor felhívja a figyelmet az AAAS San Jose-i, február közepén tartott éves gyűlésén: 70 éve folyamatosan küldjük a jeleket különféle kütyüinkkel, melyeket már nem lehet visszahívni, így szappanoperáinkat is foghatja, akinek füle van hozzá. Ugyanakkor az ellenzők kiemelik, ezek a járulékos szórások nem olyan jelentősek, mintha előre megfontoltan egy bolygóra koncentrálva szórnánk a jelet.
Frank Drake, a Cornell Egyetem csillagásza, a híres Drake-egyenlet megalkotója – melynek köszönhetően megtudhatjuk, hány civilizáció található egy adott csillagközi térrészben – pesszimistán áll a lakhatósági zónában lévő bolygók üzenetekkel bombázásával (a lakhatási zónát a csillagtól való távolság és a csillag milyensége is meghatározza, mindez természetesen azért fontos, hogy a víz folyékony állapotában is megtalálható legyen – a szerk.). „Olyan ez, mintha valakinek akarnánk írni egy e-mailt, akinek sem a levelezési címét, sem a nevét nem ismerjük.” Ugyanakkor felhívja rá a figyelmet – egyenletére hivatkozva –, hogy 10 000 civilizációt tudnánk felfedezni, ha jó helyen keresnénk, a megfelelő technikával. „De ennél sokkalta több van, a fiatalokat azért nem tudjuk észrevenni, mert még nincsen meg a technológiájuk, az idősebbek pedig olyan fejlettek, hogy nem pazarolnak energiát.”
Az első exobolygót 1995-ben fedezte fel a NASA Kepler űrtávcsöve, majd azóta több mint ezer ilyen égitestre bukkantak a kutatók. A csillagászok feltételezése szerint több milliárdnyi olyan égitest van, mely a lakhatási zónában található, a mi galaxisunk pedig csak egy a többmilliárdnyi galaxis közül. Geoff Marcy csillagász, aki a Kepler misszióról jött beszámolni a rendezvényre, s több bolygó felfedezése is a nevéhez kötődik, arra hívta fel a figyelmet: megdöbbentő, hogy ennyi bolygót találtunk, de az intelligens életre semmi jel nem utal. „A rádióadások, a repülők és a Holdon lévő obeliszkek hiánya arra utal, hogy nem hemzseg galaxisunk a technológiai vívmányoktól” – húzta alá.
Az előadássorozat után a felek visszavonultak a SETI Institute bázisára egy levezető workshopra, aminek a végén arra jutottak: jó ideig nem fog senki irányítottan jeleket sugározni a földönkívülieknek. Jill Tarter csillagász szerint a földönkívüliek aktív keresése ahhoz a kérdéshez hasonlít, mellyel szintén sokat foglalkoztunk az AAAS beszélgetéseken, miszerint aeroszolt lehetne atmoszféránk legfelsőbb rétegeibe szórni. Az anyag visszaverné a napsugarakat, így csökkentve a globális felmelegedést. „Senki sem fogja megvalósítani ezt sem a közeljövőben, de legalább elkezdtünk beszélni róla” – tette hozzá.
Természetesen a tudósok ajánlása nem kötelező jellegű, így az amatőr rádiócsillagászok fellélegezhetnek.
