A fizikusokat régóta foglalkoztatja, hogyan jelentek meg az univerzumban az olyan nehezebb elemek, mint az arany és az ezüst. A jelenségre eddig nem volt magyarázat, mivel a csillagok önmaguk nem voltak képesek előállítani ezeket a fémeket.
A kínai Bíbor-hegyi Obszervatórium, a jeruzsálemi Héber Egyetem és az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet milánói obszervatóriumának kutatói a GRB 060614 katalógusszámú gammakitörés adatait elemezve felfedeztek egy makronóvát (kilonóvát), vagyis egy olyan asztronómiai jelenséget, amelynek során két sűrű csillagászati objektum – két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk – olvad egymásba.
Az összeolvadás és az ezzel járó robbanás előtti ezredmásodpercekben a két objektum egymás körül gyors keringésbe kezd, ekkor erősen radioaktív anyag keletkezik. Ez az anyag felmelegszik, kiterjed, és fénykitörést produkál a látható spektrumban.
Az eredményül kapott makronóva sokkal fényesebb, mint egy közönséges nóva, de lényegesen halványabb, mint egy szupernóva. A feltételezések szerint a jelenség során nagy mennyiségben keletkezhetnek és szóródhatnak szét a világűrben a nehezebb kémiai elemek, amelyek eredetére eddig nem volt megfelelő magyarázat.
Ez a második ismert makronóva, amelynek felfedezése lehetőséget ad arra, hogy megismerjék az arany és az ezüst keletkezésének „műhelytitkait”.
A gammakitörések az ősrobbanás után a világegyetem legfényesebb jelenségei, ilyeneket naponta észlelnek a keringő műholdak.
