Pénzgyűjtés az űrkatasztrófa ellen

Egyelőre szinte semmit sem tudunk tenni az akár nagyvárosokat porig rombolni képes aszteroidákkal.

Ha egy ismeretlen üstökös fenyegetné a Földet, ma már űrhajókkal el tudnák téríteni a pályájáról, így elkerülhetnénk az ütközést – írták a nyolcvanas évek végén megjelent Minden napra egy kérdés című (egyébként remek) gyermekenciklopédia egyik szócikkében. Az igazság azonban az, hogy egy efféle kijelentés még ma, negyed századdal később is inkább nehezen indokolható optimizmusra utal, akkoriban pedig a tudományos fantasztikum világába tartozott.

A teljes földi életet fenyegető, ütközőpályán közeledő aszteroidák mára műfajt teremtettek a hollywoodi katasztrófafilmek között. A tőlük való félelem nem kis részben e mozik szüleménye, ugyanakkor a Földbe csapódó kisbolygók valóban képesek globális kataklizmát okozni. Noha a publikus adatok szerint a következő évtizedekben egyik általunk ismert égitest sem fog bolygónknak ütközni, nem árt felkészülni a kockázat kezelésére.

Nem is a több kilométer átmérőjű, a teljes bolygót kiirtani képes sziklák jelentik az igazi veszélyt a koppenhágai székhelyű Vészhelyzeti Aszteroida Védelmi Projekt (VAVP) elnevezésű civil szervezet szerint, írja a Popular Science magazin. Ezeket ugyanis ma már elég jól tudjuk követni, évtizedekre előre látjuk a pályájukat. A gondot a 100-150 méter átmérőjű kisebb égitestek okozhatják. Ezek ahhoz túl kicsik, hogy távolról is felfedezzük őket, ahhoz viszont elég nagyok, hogy egy atombombával összemérhető pusztítást okozzanak, akár egy nagyváros térségében. Egy kisvárost pedig már az ötven méter átmérőjű kődarabok is el tudnának törölni a föld színéről.

Az efféle fenyegetések, amelyeket jó esetben is csak néhány nappal a becsapódás előtt vennénk észre, nem is olyan ritkák, mint gondolnánk. Az atomkísérletek tilalmának betartását ellenőrző szervezet adatai szerint 2000 és 2013 között 26 olyan robbanás rázta meg bolygónkat, amelyek ereje több kilotonnányi erejű nukleáris töltetével ért föl. Mindegyiket becsapódó aszteroidák okozták. Szerencsére a Föld nagy része valójában lakatlan, így sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy egy meteor az óceánba vagy a sivatagba esik, és jó eséllyel senki sem veszi észre, minthogy a filmeknek megfelelően pont az Eiffel tornyot vagy a New York-i Szabadságszobrot trafálja el. Két éve azonban majdnem tragédia történt, amikor Oroszország nyolcadik legnépesebb városa, Cseljabinszk térségében ötszáz kilotonna TNT erejével felrobbant a légkörben egy aszteroida, amiről a megérkezéséig senkinek fogalma sem volt (a hivatalos jelentések szerint).

Akkor a NASA igazgatója így foglalta össze, hogy a világ leggazdagabb űrügynöksége mit tenne, ha néhány nappal az ütközés előtt felfedeznének egy hasonló meteort: „Imádkoznánk”. A VAVP ezen kíván változtatni. Az interneten gyűjtenek pénzt egy olyan űrhajóra, amely képes lenne a jövőben egy atombombát feljuttatni az űrbe, hogy ott porrá robbantsa a közeledő égitestet.

A tervnek van azonban néhány eleme, amely nehézzé teszi, hogy az ember komolyan vegye. A szervezet ígérete szerint mindössze 25 millió dollárból megépítenék az űrhajót két év alatt, ami több mint ambiciózus. Továbbá nukleáris töltetet terveznek vele szállítani, amellyel természetesen nem rendelkeznek, de szerintük majd Amerika ad egyet a készleteiből. Az egész projektre eddig 6500 dollár gyűlt össze, így a tervet inkább egy érdekes gondolatkísérletnek tekinthetjük.