A chilei ALMA (Atacama Large Millimeter Array – Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózat) által gyűjtött adatok a korai csillagszigeteket nem gyenge fényfoltokként, hanem belső szerkezettel rendelkező objektumokként láttatják – közölte az Európai Déli Obszervatórium (ESO).
A kutatók olyan gázfelhők jeleit fogták, amelyekből a fiatal galaxisokban csillagok keletkeznek. Ehhez a szakértők műszereiket olyan galaxisok felé irányították, amelyek a Földről 800 millió évvel az univerzum keletkezése utáni állapotban láthatóak, ezzel a 13,8 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanást követő első galaxisgenerációkhoz tartoznak. Amikor ezek az első csillagszigetek kialakultak, az univerzumot még hidrogéngázból álló köd töltötte ki.
Ezt a ködöt oszlatta fel egyre több nagy fényerejű objektum, például csillag keletkezése. A csillagászok ezt az időszakot reionizációnak nevezik. Eddig viszonylag keveset lehetett tudni az ebben a korszakban keletkezett első galaxisokról, de az asztronómusok új felfedezéseinek köszönhetően bővülhetnek az ismeretek.
Az ALMA obszervatóriumot 2013 márciusában avatták fel hivatalosan éveken át tartó tervezés és építés után a chilei Atacama-sivatagban. Ötezer méterrel a tengerszint felett van, antennái együttesen egy gigantikus teleszkóp felbontását érik el.
Az optikai vagy infravörös teleszkópokhoz képest az ALMA a látható fényénél sokkal nagyobb hullámhossz észlelésére is képes, így teljesen új képek készítésére alkalmas.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!