Európa felkavarta a Mars homokját

A Schiaparelli szonda landolásánál valami félresiklott.

Csécsi László
2016. 10. 20. 12:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ExoMars programon egyébként az orosz űrügynökséggel, a Roszkoszmosszal együttműködve dolgozik az ESA. Az európaiak 1,3 milliárd, az orosz partnerintézet egymilliárd eurót fektetett a programba. Az egységeket szállító Proton rakéta a kazahsztáni Bajkonurból indult március 14-én.

De ne legyünk igazságtalanok, a vörös bolygó felszínének elérése a jelenlegi technológiával is kifejezetten kockázatos műveletnek számít. Eddig a Föld legközelebbi szomszédjának felszínét célkeresztbe állító küldetések több mint fele kudarccal végződött, csak hét leszállóegység ért sikeresen talajt. A szondák egy része út közben veszett el, más egységek elvétették a kijelölt célt, megint mások a landolás közben szenvedtek végzetes sérüléseket. Az eddigi egyetlen európai próbálkozás a már említett Beagle 2 küldetése volt, ám ez a szonda is tragikus véget ért. Elérte a bolygó felszínét, de ezt követően nem adott életjelet magáról. Egyes vélemények szerint a fékezőernyők nem voltak elég hatékonyak, a leszállóegység túl nagy sebességgel csapódott a talajba. Az ESA szakemberei viszont magát a leszállást sikeresnek tartják, annak ellenére, hogy két napelem panel működésképtelenné vált, ezért nem lehetett felvenni a kapcsolatot a szondával.

A világ tudományos közössége várhatóan nem borul gyászba a rossz hír hallatán, a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ugyanis senki nem várt korszakos eredményeket a Schiaparellitől. A marsi légkörről, ezen belül a porviharokról szolgáltathatott volna új adatokat, de ezekről a jelenségekről a keringőegységek segítségével már rengeteg információt sikerült összegyűjteni.

Tudományos szempontból a TGO érdekesebb. Ez a szonda a Mars légkörében található ritka gázokat vizsgálja majd, kiemelt figyelmet fordítva a metánra. Ez utóbbi azért lehet érdekes a tudósok számára, mert ez az illékony gáz vulkáni tevékenység vagy élő szervezetek anyagcseréjének eredményeképp kerülhet a légkörbe. Ebből következik, hogy amennyiben a metán koncentrációja magasabb a vártnál, az akár arra is utalhat, hogy jelenleg is létezik élet a Marson. Vagy korábban létezett.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.