Európa felkavarta a Mars homokját

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Schiaparelli szonda landolásánál valami félresiklott.

Csécsi László
2016. 10. 20. 12:23

Az ExoMars programon egyébként az orosz űrügynökséggel, a Roszkoszmosszal együttműködve dolgozik az ESA. Az európaiak 1,3 milliárd, az orosz partnerintézet egymilliárd eurót fektetett a programba. Az egységeket szállító Proton rakéta a kazahsztáni Bajkonurból indult március 14-én.

De ne legyünk igazságtalanok, a vörös bolygó felszínének elérése a jelenlegi technológiával is kifejezetten kockázatos műveletnek számít. Eddig a Föld legközelebbi szomszédjának felszínét célkeresztbe állító küldetések több mint fele kudarccal végződött, csak hét leszállóegység ért sikeresen talajt. A szondák egy része út közben veszett el, más egységek elvétették a kijelölt célt, megint mások a landolás közben szenvedtek végzetes sérüléseket. Az eddigi egyetlen európai próbálkozás a már említett Beagle 2 küldetése volt, ám ez a szonda is tragikus véget ért. Elérte a bolygó felszínét, de ezt követően nem adott életjelet magáról. Egyes vélemények szerint a fékezőernyők nem voltak elég hatékonyak, a leszállóegység túl nagy sebességgel csapódott a talajba. Az ESA szakemberei viszont magát a leszállást sikeresnek tartják, annak ellenére, hogy két napelem panel működésképtelenné vált, ezért nem lehetett felvenni a kapcsolatot a szondával.

A világ tudományos közössége várhatóan nem borul gyászba a rossz hír hallatán, a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ugyanis senki nem várt korszakos eredményeket a Schiaparellitől. A marsi légkörről, ezen belül a porviharokról szolgáltathatott volna új adatokat, de ezekről a jelenségekről a keringőegységek segítségével már rengeteg információt sikerült összegyűjteni.

Tudományos szempontból a TGO érdekesebb. Ez a szonda a Mars légkörében található ritka gázokat vizsgálja majd, kiemelt figyelmet fordítva a metánra. Ez utóbbi azért lehet érdekes a tudósok számára, mert ez az illékony gáz vulkáni tevékenység vagy élő szervezetek anyagcseréjének eredményeképp kerülhet a légkörbe. Ebből következik, hogy amennyiben a metán koncentrációja magasabb a vártnál, az akár arra is utalhat, hogy jelenleg is létezik élet a Marson. Vagy korábban létezett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.