Felelőtlen oltogatás

A baloldal – a történelemben nem először – a rossz oldalra állt.

Budapest, 2021. február 8. Oltáshoz készíti elõ egy nõvér a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját az egészségügyi dolgozók oltásán Budapesten, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának szakrendelõjében kialakított oltóponton 2020. február 8-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Aki akár akarva, akár akaratlanul bizalmatlanságot kelt bármelyik, a magyar hatóságok által bevizsgált és engedélyezett vakcina iránt, az valójában az egész oltakozás sikerességét ássa alá. Márpedig a baloldal politikai célja elég világos: bizalmatlanságot kelteni egyes vakcinák kapcsán, hogy így általánosságban szkeptikusság szállja meg a társadalmat, minél kevesebben oltassák be magukat – így a járvány elhúzódik, a korlátozások miatti elégedetlenség nő, ami a „remények” szerint átsugárzik majd a választási eredményekre is.

De szélesebbre is lehet nyújtani a gumicsontot, hiszen a „Gyurcsány és Társai Kft.” tavaly év eleje, a járvány kezdete óta a „minél rosszabb, annál jobb” stratégiáját követi, amelynek persze hosszú-hosszú, a múlt ködébe vesző hagyománya van a szocialista-liberális oldalon (a nemzetiszocialistáén is, no de ma már mind – és újra – eggyé váltak idehaza). Valóban még leírni is rossz érzés ezt, de ha végigtekintünk az elmúlt egy év történetén – maszkok beszerzése, kézfertőtlenítő-gyártás, lélegeztetőgép-kapacitás, kórházi ágyak, kijárási korlátozások, rendkívüli intézkedések, majd most az oltási kampány –, tényleg az a képzet alakulhat ki bennünk, hogy az ellenzéki kommunikáció a vírusnak szurkol. Hatalmas, megfeszített harcot vívnak persze ők is, csak nem a járvány, hanem a kormány ellen.

A politika bináris kódja (kormányra kerülni vagy ellenzékben maradni) alapján persze általánosságban, mondjuk úgy, „békeidőben” ez persze egy érthető testtartás, alapvető hatalmi logika, hogy a kormány kormányoz, az ellenzék bírál. Csakhogy most történelmi helyzet van. Egy vírus valóban nem pártszimpátia alapján válogat, így a kórcsíra által beindított pandémia – illetve az azáltal jelentkező társadalmi feszültség – kezelése valóban megkövetelné a „politikai kultúrától” (amelynek fájó hiányáról a balos értelmiségiek oly sokat értekeznek), hogy mindenki vállt vállnak vetve erősítse a társadalmi stabilitást.

Hogy mindenki növelje az emberek szubjektív biztonságérzetét, ha már magát a biológiai értelemben vett kórokozót a politikusok maguk nem tudják elpusztítani. A baloldal azonban már megint – most már lassan egy éve – egy előre megfontoltan elkövetett műhisztéria keltésébe kezdett, és éppen ezzel támadja a járványügyi intézkedéseket, amely pillanatnyi testtartástól pár százalékpontos népszerűségnövekedést vár.

Politikusaik a hályogkovács magabiztosságával érvelnek dupla fenekű álnokságaik mellett, azokat – és a pillanat ónsúlya alatt bekövetkezett véleményváltozásaikat – pedig a szolgálatteljesítés közben agyhalottá vált sajtójuk bőszen megtámogatja. Nem pusztán arról van most csak szó, hogy Gyurcsány ifjúsági keretlegényei (az egykori KISZ-es mai KISZ-esei, ez jó!), a Momentum két héttel ezelőtt még „nyitást” követelt, majd ma már azt mondják, ők már három hete „zártak” volna.

Vagy hogy egyszer még több lélegeztetőgépet követelnek, utána verbális blitzkrieget indítanak a lélegeztetőgép-beszerzések ellen; vagy hogy azzal terrorizálják a lakosságot, hogy ha megbetegednek, nem lesz ágy, ahova fektessék őket, majd nem győznek sopánkodni azon, hogy „brutális” ágykapacitás-felszabadítás történt. Nem, nem csak erről van most már szó, hogy a Brüsszelben magát szeriőz, független újságírásnak álcázó fake news kommandók folyamatosan rémhíreket terjesztenek.

Pár hete, hónapja elindult az, ami a legrosszabb várakozásokat is beigazolta: az oltásellenes kampány. Persze a baloldal tettetett sértettséggel háborodik fel, ha ezzel a jelzővel illetik, miközben lépten-nyomon sorolják át önhatalmúlag a kínai vagy az orosz vakcinát a periódusos rendszer rosszabbik felére. Én sem akarok virológust játszani, de azt mindenki tudja – nem mint „tudós”, hanem mint embertársai iránt alapvető szolidaritással viseltető teremtmény –, hogy egy dolog tud a járványból kiutat, reményt mutatni, és ez a vakcináció.

És miközben már tízmilliókat oltottak be ezen készítményekkel, miközben már EU-s tagállamok is készítik elő a beszerzésüket, és legfőképpen miközben ezen oltásokat a magyar hatóságok, a NEAK és az OGYÉI bevizsgálták és engedélyezték – mint valamennyi, Magyarországon forgalomban levő és kapható gyógyszert és gyógykészítményt –, a balliberális véleményközeg folyamatosan, alamuszi módon teríti a híreket „megbízhatatlanságukról”, „megkérdőjelezhetőségükről”.

Ez pedig már valóban játék az emberéletekkel, amely mellett a baloldal rövid távú és kisstílű politikai céljai eltörpülnek, és tökéletesen irreleváns lesz pár év vagy évtized múlva, hogy pontosan miért folytattak most végletesen amorális és életellenes politikát (ami persze az abortusz-, a gender- vagy az eutanáziapropaganda fényében nem túl meglepő). A XX. századi kolumbiai konzervatív gondolkodó, Nicolás Gómez Dávila írta egykoron, hogy „a baloldal igazi kudarca nem akkor válik nyilvánvalóvá, amikor megszegi, hanem amikor megvalósítja az ígéreteit”. Őszintén mondom, szerencsére erre most Magyarországon nincs lehetőségük – ha lenne, mintegy négy-ötszázezerrel kevesebb vakcina állna jelenleg rendelkezésre, és bár harapni lehet Gyurcsányék részéről a káoszvárakozást, nem beszélhetnénk több mint egymillió beoltottról, ami lakosságarányosan az EU-ban a második legjobb, de világszinten is top 10-hez közeli kategória.

De ez valóban nem verseny. Már abban az értelemben nem az, hogy a cél nem más országok megelőzése átoltottságban vagy „megnyerni” a statisztikákat. A versenyt a vírussal, a vírus ellen futjuk, a vakcinák beszerzéséért, magyar emberek életéért, a gazdaság újraindításáért.

Túlélésünk a felelősségteljes oltakozáson múlik, amihez a nélkülözhetetlen alapokat az orvostudomány rakja le, a „megfelelő hangulat”, az „oltakozási kedv” kialakításához szükséges környezet azonban már jórészt a politikán múlik. Az cselekszik erkölcsileg, morálisan helyesen, aki az ehhez szükséges logisztikát, infrastruktúrát megteremti, és politikai magatartásával maga is hozzájárul a biztonságos légkör fenntartásához. Utólag gyermekeink és unokáink ugyanis azokat fogják sikeresnek tartani, akik be tudták oltani-oltatni az embereket, és meg tudták állítani a járványt.

A hazai baloldal kommunikációja, a lakosság rémhírekkel „oltogatása”, a dezinformációs műveletek jelenleg ellene mennek ennek a célnak. Ahogy a migrációs válság legelején is, politikailag ütemet tévesztettek, majd – legyünk megengedők –, hogy konzekvensek maradjanak, nem engedhették meg önmaguk felülbírálását. Még akkor sem, ha az egy kezdő lépés lehetett volna a valóság, a jó felé vezető úton.

Történelmileg rossz oldalra állt a baloldal. Már megint.

A szerző az Alapjogokért Központ igazgatója

(Borítókép forrása: MTI/Balogh Zoltán)