Demográfiai tél és tavasz nyolcmilliárd földlakóval

Újabb mérföldkő az emberiség populációja szempontjából, hogy az ENSZ számításai szerint 2022. november 15-én a Föld népessége elérte a nyolcmilliárd főt. Ez a szám a további előrejelzések alapján az évtized végére 8,5 milliárdra, az évszázad közepére 9,7 milliárdra nő, tetőzni pedig a 2080-as években fog, egészen 2100-ig, ami után csökkenés veszi majd kezdetét.

Még ha a jelenleg zajló népességnövekedés üteme mérséklődni látszik is, és a növekedés már csak évente egyszázalékos, a folyamat kétségtelenül egy népességrobbanásnak tekinthető, különösen annak fényében, hogy az elmúlt száz évben négyszeres volt a növekedés, az elmúlt kétszáz év alatt pedig hétszer annyit nőtt a Föld lakossága, mint azelőtt több százezer év során.

További Vélemény híreink

Hogyan bővítsük a NATO-t (2. rész)

Erős kontrasztot adnak azok az adatok, amelyek szerint 1990 és 2020 közötti harminc évben több mint duplájára nőtt Afrika népessége: 630 millióról 1341 millióra, ami az előrejelzések szerint 2050-re eléri a 2489 milliárd főt. Eközben Európa népessége az 1990-ben mért 721 millió főről 2020-ig 748 millióra nőtt csak, és az előrejelzések alapján 2050-ig 710 millióra csökken.
Tehát miközben Európát demográfiai tél sújtja, addig a harmadik világ demográfiai virágzást él át, ugyanakkor többnyire mélyszegénység, háborúk és az egészségügyi szolgáltatások elmaradottsága közepette. A világban jelentkező népességrobbanás már önmagában is migrációt kiváltó tényező, nem beszélve azokról a körülményekről, amik ezt a folyamatot felerősítik. Ez a helyzet az eddiginél is súlyosabb migrációs hullámokhoz vezethet, és milliós embertömegek megindulását hozhatja magával Európa felé.

A demográfiai kihívásoktól Magyarország sem mentesül, ahogy Európa többi országa sem.

Noha átlagosan a számok népességnövekedésről tanúskodnak Európában, azonban ez nem egy természetes folyamat eredménye, hanem a bevándorlás következménye. Magyarországon viszont a demográfiai problémákra nem a kulturális és gazdasági kockázatokat jelentő migrációban, hanem a nemzet jövőjét megalapozó családtámogatásokban látjuk a választ. Ennek már meg is van a látható eredménye, noha tényleges siker kétségtelenül csak hosszú távon fog mutatkozni. A gyermekvállalási kedv 2011-ben mért történelmi mélypontjáról, amikor a születési ráta 1,23-at mutatott – és ezzel az Európai Unió sereghajtói voltunk –, eljutottunk oda, hogy a gyermekvállalási kedv az EU országai közül legnagyobb mértékben nálunk emelkedett, huszonhat éves csúcsot, az 1,59-es arányszámot elérve. Ezzel együtt az abortuszok száma negyvenezerről 24 ezer alá mérséklődött. Elmondhatjuk, hogy ha nem lett volna családbarát politika az elmúlt évtizedben, akkor kétszázezerrel kevesebb gyermek született volna meg.

További Vélemény híreink

Az emberi méltóság szakítópróbája

Mindez elismerésre méltó, de még így sem elég ahhoz, hogy a népességcsökkenést megfordítsa.

A cél ezért változatlan: hogy minden vágyott gyermek megszülethessen Magyarországon, lehetőség szerint minél korábban. Minden támogatás és erőfeszítés ennek szolgálatában áll. Mert a jövő zálogai a gyermekek.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke

Borítókép: Családok a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért és a Ringató Ezer család énekel című anyák napi eseményén (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)