idezojelek

Az emberi méltóság szakítópróbája

Előfordult már olyan, hogy szinte a maga szórakoztatására kezdett a magyarok gyalázásába valamelyik román szurkolótábor.

Csinta Samu avatarja
Csinta Samu
Cikk kép: undefined
Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Kátai Edit

Bár a tévéközvetítés révén az egész ország hallhatta, úgy tűnik, egyelőre csak a magyar közeg számára van hírértéke a lelátón történt romániai magyarellenes megnyilvánulásoknak. A Sepsiszentgyörgyön játszott Sepsi OSK–Petrolul Ploi­esti labdarúgó-mérkőzésen a vendégszektorból folyamatosan érkező gyalázkodás a román sajtóban csak a reakciók révén vált témává, az idegengyűlölet tényéről alig esik említés. 

Mondhatni semmi különös nem történt, ez a mai romániai futballélet egyik megszokottá vált kísérőjelensége. Sok esetben függetlenül a pályán történtektől, hiszen előfordult már olyan is, hogy egy-egy lagymatagabb játékperiódusban szinte a maga szórakoztatására kezdett a magyarok és Magyarország gyalázásába valamelyik szurkolótábor.

A romániai magyarság komfortérzetét, emberi méltóságát súlyosan sértő megnyilvánulások egyelőre csak a formaiságot alig meghaladó büntető jellegű következményekkel jártak.

 Ezek közül az augusztusi Kolozsvári Universitatea–Sepsi OSK meccsen történtek váltották ki a legnagyobb szövetségi szigort: akkor pénzbírsággal és két mérkőzésre szóló, saját stadionból való „száműzéssel” sújtották a kolozsvári egyetemi klubot szurkolói magyarellenes megnyilvánulásai miatt. 

A büntetést a nyilvánosság előtt azonban igyekeztek elhallgatni, a közvélemény gyakorlatilag csak a szövetség honlapján közzétett kommünikéből, illetve a kolozsvári klub Facebook-oldalán megjelenő közleményből értesülhetett a dologról. Azokban is csak arról értesítették a szurkolókat, hogy a következő két hazai bajnokit csapatuk miért nem játszhatja a Cluj Arenában.

A november 11-i események is csak azután kerültek be az információs fősodorba, hogy a háromszéki főváros román színházának igazgatónője, Anna Maria Popa nyílt levélben kelt ki a dél-romániai ultrák megnyilvánulásai – egyáltalán: a jelenség –, de még inkább annak hatósági tolerálása ellen. Erre már a bukaresti sajtó is vevő volt, mindenekelőtt bizonyára a hölgy román nemzetisége miatt. 

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A „hazaárulás” tényállását ugyan nem állapították meg, ideget borzoló témának viszont megtette. Holott a rendszeres meccsre járónak számító kultúrmenedzser érvelése – akinek érzékenységét bizonyára az is fokozza, hogy az édesanyja magyar – sokkal általánosabb és messzebb ható.

A rasszizmusról szóló 54. cikkelyre hivatkozó Anna Maria Popa a lehető legszigorúbb büntetést követelte a jelenség visszaszorításra, anyaként, állampolgárként és szurkolóként egyaránt megalázónak nevezve a már-már mindennapos lelátói gyalázkodást. 

A Gsp.ro nevű bukaresti sportportál ezt követően a szurkolók képviselőit is megszólaltatta, a tiltakozási lavina következő hullámaiban pedig a szentgyörgyi önkormányzat úgy döntött, panaszlevéllel fordul az Európai Labdarúgó-szövetséghez; a hasonló jogsértések követésére létrehozott Mikó Imre Jogvédő Szolgálat csatlakozott hozzá.

A politikum is bekapcsolódni látszik a tiltakozási folyamatba: Kulcsár-Terza József-György, az RMDSZ parlamenti képviselője levélben fordult Lucian Bode belügyminiszterhez, amelyben olyan kérdések szerepelnek, hogy meddig lehet még eltűrni az ilyen viselkedést az úgynevezett szurkolóktól. Vagy: minek kell történnie, hogy az illetékesek lépjenek, elejét véve a súlyosabb esetek, szurkolói összecsapások előfordulásának? 

Azt is kérdezi a tárcavezetőtől, milyen intézkedéseket terveznek, hogy a sportesemények ismét civilizált körülmények között, a fair play szabályai szerint történjenek. 

A politikusi kezdeményezés azért tűnik jóval fontosabbnak a szurkolói vagy magánemberi tiltakozásoknál, mert a jelek szerint csak a meglévő törvények szigorú alkalmazása, illetve azok további szigorítása fékezheti meg a jelenséget – mielőtt tényleges összecsapás történne, a háromszéki szurkolók szerint ugyanis nincs már hová hátrálni.

Márpedig egy hasonló szurkolói összetűzés bőven kimerítené az etnikai alapú konfliktus fogalmát, az már korántsem lenne besorolható a klubszínek iránti elvakult ragaszkodás megnyilvánulásai közé. 

Hasonló esetben a nemzeti-kisebbségi kérdések példaszerű rendezésével dicsekvő Romániában újra a hovatartozásukban, nemzeti azonosságukban megalázott emberek csapnának össze olyan tömegekkel, amelyek provokatív magatartását jelenleg szinte pártolólag tolerálja a hatalom. A kormányon lévő RMDSZ-re most fontos feladat vár. 

Koalíciós partnerként ugyanis immár nemcsak a gazdasági jólétét biztosító ügyekben kellene magyar kisebbség érdekét érvényesíteni, hanem a jóval kényesebb nemzetiségi kérdésekben kellene maga mellé állítani a két legnagyobb romániai pártot, amelyek hasonló ügyekben nagyon nehezen mennek szembe saját választóikkal.

A közvetlen fellebbviteli fórum, a Román Labdarúgó-szövetség eddig semmilyen érdemi lépést nem tett a veszélyes folyamat megállításáért. De a nemzetközi futballfórumok sem tanúsítottak különösebb érzékenységet a hasonló ügyekben. Egy évvel korábban a Farul–Sepsi OSK mérkőzésen zúgott a „Ki a magyarokkal az országból!” rigmus, amelyért a profiliga megbírságolta a tengerparti klubot. 

A Mikó Imre Jogszolgálat által küldött levélre adott válaszában az UEFA így fogalmazott: mélységesen elítélik a rasszizmus, a diszkrimináció és az intolerancia mindennemű formáit, amelyeknek sem a modern társadalomban, sem a labdarúgásban nincs helyük, az ügy azonban nem tartozik a hatáskörükbe, úgyhogy semmit sem tehetnek.

A Sepsi OSK most hivatalos tiltakozó leveleket küldött valamennyi valós vagy vélt módon érintett fórumhoz, ugyanakkor arra készül, hogy különböző technikai eszközökkel rögzítse, illetve hangosítsa ki a szövetségi megfigyelőknek a gyalázkodó szurkolói rigmusokat. Ugyanis az ellenőrök nemegyszer azzal seperték le az asztalról a tiltakozást, hogy ők a pályán történtekre koncentrálnak, semmit sem hallanak a tribünökről. 

A leghatásosabb tiltakozásnak viszont egyre inkább az tűnik, hogy a következő hasonló esetben – ha a játékvezető a szabályoknak megfelelően nem szakítja félbe a találkozót – az OSK vonuljon le a pályáról. Vállalva annak minden következményét, viszont immár visszavonhatatlan jelét adva annak, hogy nincs tovább.

Borítókép: a Bukarestben május 19-én az F. C. Voluntari elleni labdarúgó mérkőzésen 2-1-es győzelmet arató Román Kupa-győztes Sepsi OSK játékosait ünneplő szurkolók a város önkormányzata és a Sepsi OSK közös szervezésében tartott köszöntésen Sepsiszentgyörgy központjában 2022. május 20-án (Fotó: MTI/Kátai Edit)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

A boldog, elégedett Nyugat

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.