A romániai rendszerváltást követő visszaszolgáltatások nyomán több arisztokrata család leszármazottja jelent meg Erdélyben, lakja be azóta is életvitelszerűen és felelősen az ősi birtokot, válik fokozatosan az erdélyi magyar társadalom szerves részévé. Elődeikhez hasonlóan viselkednek, akiknek nagy része Nagy-Magyarország többi nemesénél is közelebb állt a közösséghez. A Bánffy-palota története jól példázza a jelenlegi folyamatokat.

Az erdélyi arisztokrácia leszármazottainak honfoglalási csatája élő, szinte naponta változó folyamat. A hajdani nemesi birtokok romániai visszaszolgáltatása időközben elveszítette eredendő hamvasságát.
A geopolitikai körülmények megváltoztak – ne tévesszük szem elől, hogy a kilencvenes évek második felének restaurációs engedékenységét Románia NATO-, illetve EU-tagság iránti vágya hajtotta –, a romániai hatalom ma már sokkal inkább odafigyel a „követelőző” arisztokráciára.
Míg tizenöt-húsz éve jószerint rájuk se hederítettek, most ott tesznek keresztbe nekik, ahol tudnak. Több mint 35 ezer holdnyi erdő sorsa vándorol Románia térképén, elképesztő hangulatkeltésekre, történelemhamisító vádaskodásokra építő álcázott jogi procedúrák akadályozzák a magántulajdon érvényesítésének útját.
Sisi és Liszt Ferenc is vendégeskedett a falak között
A hátramenetbe kapcsolás ellenére még mindig magas a magyar érdekeltségű visszaszolgáltatások aránya. A negatív szándék azonban kétségtelen, ezt bizonyítja például a kolozsvári Bánffy-palota esete. Még akkor is, ha a Művészeti Múzeumnak otthont adó, nemrég felújított oromzatával a kincses város főterének leglátványosabb épülete nem a restitúció tipikus példája. A pompás barokk műemlék története 1773-ban kezdődött, Johann Eberhardt Blaumann, Nagyszeben város építőmestere akkor készítette el gróf Bánffy György, Erdély gubernátora számára a reprezentatív palota első tervrajzát. A végső változat – elsősorban az épület formája és stílusa, a szobrok és faragott díszítőelemek hangsúlyos szerepe tekintetében – a hozzáértő Bánffy közreműködésével alakult ki.
Erdély egyik legszebb palotájának építése 1785-ben fejeződött be, kezdetben csak az egyik arisztokrata család státusszimbóluma volt, később kormányzósági palota lett belőle.
Két császár is vendégeskedett benne, például Ferenc József a feleségével, Sisivel együtt, illetve Liszt Ferenc is koncertezett a falai között.