Erdély és Románia „nagy egyesülése”

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében tartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és az érintett történészek beszélgettek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket, és még inkább arról, mi történt azóta.

2023. 11. 28. 18:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– 1918. december 1-je mind a magyar, mind a román nemzet számára sorsdöntő pillanat. A magyarság azóta Erdély elvesztésére, a románság az ígéret földjének elnyerésére emlékezik minden évben ezen a napon. December 1-je kinek gyász, kinek örömünnep. Olyan dátum, amelyben Magyarország és Románia legsúlyosabb történelmi ellentétei sűrűsödnek – mondta felvezetőjében Major Anita.

A film rámutat a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának drámai pillanataira is (Fotó: Bach Máté)

 

A film két alkotója Margittai Gábor és Major Anita, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója és igazgatóhelyettese,

 akik egyedüli magyar forgatócsoportként vettek részt 2018. december 1-jén a centenáriumi ünnepségen Gyulafehérváron.

A dokumentumfilmben láthatjuk, ahogy románok önfeledten ünneplik a századik évfordulót, történelmi sikereikről énekelnek, miközben a magyarok elmenekülnek a városból, hogy ne kelljen ezt átélniük. Bemutatnak olyan, egykor magyarok lakta települést is, ahol mára csak románok maradtak, a magyaroknak az emlékét pedig szinte teljesen kiradírozták.
A beszélgetés moderátora és részben tolmácsa a ma már Magyarországon élő, de székelyudvarhelyi születésű, József Attila-díjas író, költő, műfordító, Lakatos Mihály volt. 

A diskurzusban körüljárták december 1-jének a témáját a következő kérdésekre keresve a választ:

 Mi vezetett el idáig? A magyarok vesztették-e el Erdélyt vagy a románok nyerték meg azt? És mindennek mi lett a drámai következménye száz év alatt a magyarságra nézve?

– Négy éven át forgatva, bevett munkamódszerünkkel, a történelmi oknyomozással filmre vittük magyar, sőt szalonképes román nézőpontból is, pontosan mi történt 1918. december 1-jén, amikor Gyulafehérváron kimondták Erdély és Románia unióját – foglalta össze Margittai Gábor, aki hangsúlyozta: számára elfogadhatatlan, hogy bárki meghamisítsa a történelmet. Sajnos ilyenre is látunk példát.

– Nem könnyű, de nem is lehetetlen Gyulafehérváron magyarként, felemelt fejjel élni – jelentette ki Gudor Kund Botond református esperes történész, az alkotásban megszólaló Gudor András református lelkipásztor, szórványlelkész fia. Szerinte az együttélés egyik fő szabálya, ha elfogadjuk, hogy a hősök és a történetek mások. Szembeállítás helyett tisztelni kellene őket. – Az igazi történetírás, amikor a hősökről őszintén tudunk beszélni. Lélek kell, megértés, és nagy tisztelet egymás iránt – tette hozzá.

Major Anita, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) igazgatóhelyettese (Fotó: Bach Máté)

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Valer Moga román történész, a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem oktatója, aki szintén szereplője a filmnek is.

 Ő a román nézőpont ismertetésével árnyalta az események bemutatását. 

Hangsúlyozta: teljes mértékben tudatában van annak, hogy az 1918. december 1-jei események, miközben hatalmas örömöt okoztak a román népnek, tragédiát jelentettek a magyaroknak. Racionális hozzáállást képviselve Erdély gazdagságát látja a román egyesítési igyekezet fő okának, ellentétben a hagyományos román nézőponttal, mely a magyar birodalomban elnyomott nemzetiségek elszakadási vágyáról beszél mind a mai napig. 

Lakatos Mihály végezetül feltette a mindenkit foglalkoztató kérdést is: lehet-e béke Erdélyben emlékezetpolitikai szempontból?

 Margittai Gábor szerint erre nem sok esély van, és a kérdésre részben kérdéssel is felelt: miért nem tud december 1-je történeti emlékké válni, ugyanúgy, ahogy Trianon sem tud? Véleménye szerint azért, mert mindkettő feldolgozatlan trauma, amely így újabb és újabb sebeket okoz mind a kollektív emlékezetben, mind az identitásunkban. Ugyanakkor vannak párbeszédképes román történészek, és ez reményt ad arra, hogy egyszer feldolgozzuk ezeket a nemzeti traumákat.

Borítókép: Jelenetfotó a filmből (Forrás: Margittai Gábor)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.