Megalakult a Magyar Összetartozás Intézete az MCC-ben, az új intézet bemutatkozó ünnepségét csütörtökön tartották.
Az új intézet célja tárgyilagosan kutatni és széles körben bemutatni – filmen, kiállításon, könyvön, előadásokon, a médián keresztül – azt a kohéziós erőt, amely biztosítja és válságállóvá teszi egy nemzet szellemi szuverenitását.
A megnyitón beszédet mondott Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, aki hangsúlyozta,
a fő kérdés már nem az, hogy mi a magyar, hanem az, hogy miként maradjunk magyarok, hogyan mentsük át az utánunk jövő generációnak azt, amit magyarnak érzünk.
– Covid, migráció, háborúk, gazdasági lassulás – mindezen kihívások olyan időszakban történnek velünk, amikor a nemiségtől a családon át a nemzetig számos, korábban szilárdnak hitt fogalom és érték megkérdőjeleződik. Egy ilyen korban csak az a nép lehet sikeres, amelyik ismeri önmagát: történelmét, hagyományait, kultúráját, művészetét és nyelvét. Büszkék lehetünk egyedülálló tudományos, művészeti, sportteljesítményeinkre, példát vehetünk történelmi nagyjainkról, bemutathatjuk hőseink történeteit. A Magyar Összetartozás Intézete a sokszínűségében egységes Európa elvét szem előtt tartva szeretné bemutatni, kik vagyunk mi, magyarok, és miért jó magyarnak lenni a világban.
A főigazgató szerint meg kell értenünk, mi tartja egyben a magyarságot, akár hazánkban, akár a határokon túl.
A megnyitóünnepségen egy kerekasztal-beszélgetésen lehetett meghallgatni
a Magyar Összetartozás Intézete igazgatóját, Margittai Gábort, aki korábban a Magyar Nemzet hétvégi mellékletének, a Lugasnak a vezető szerkesztője volt,
Major Anitát, az intézet igazgatóhelyettesét, aki előzőleg szintén a Magyar Nemzet munkatársa volt, valamint Kitta Gergelyt, az MCC intézetekért felelős igazgatóját.
– Hogy miben áll a magyarság makacs meg- és összetartó ereje, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű magyarságtudatnak – ezekre a kérdésekre keressük a választ – fogalmazott Margittai Gábor.
Kitta Gergely az alapítással kapcsolatban elmondta, hogy nem volt nehéz megtalálni az új intézet igazgatóját és helyettesét, mivel Margittai Gábort és Major Anita munkássága hiteles és önmagáért beszél. Elhangzott, hogy a legnagyobb erényük a szakmához való példaértékű hozzáállás. Kitta arra is kitért, hogy az MCC intézetei között nagymértékű összeköttetés van, és ebbe a Magyar Összetartozás Intézete is bekapcsolódik, hiszen nagyon fontos az intézetek közös munkája.
Major Anita elmondta, hogy az új intézet hatalmas lehetőséget ad nekik, mivel így még jobban kiterjeszthetik a kutatásaikat és még több munkát tudnak elvégezni. Elmondása alapján maradhattak volna kisebb kutatói munkáknál, de ők úgy gondolták, hogy ennél többet akarnak tenni.
A legenda iránti szomj a legfontosabb
– tette hozzá.
Ahogy a múltban, úgy a jövőben sem az asztalfióknak szeretnék készíteni a munkájukat, hanem az embereknek. Céljuk a tudásátadás, ami az MCC keretein belül még könnyebb lesz.
– hangsúlyozta Margittai Gábor
Az intézet első tervei között szerepel az erdélyi arisztokrácia kutatásának folytatása, Nagykároly magyarságának kutatása és egy török–magyar est szervezése, amely a két nép közös kultúrájára fókuszál.
