A megnyitóra invitáló közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy ma csak az olyan nép lehet sikeres, amely ismeri önmagát, történelmét, hagyományait, kultúráját, művészetét, nyelvét. A bizonytalanságok és veszélyek korában élünk. A válságokkal szemben akkor lehetünk ellenállóbbak, ha tudjuk, mi az, ami minket, magyarokat összeköt, megtart és felemel. Az MCC ezen értékek kutatására és népszerűsítésére hozta létre a Magyar Összetartozás Intézetét. A magyar identitás kutatásával, a külhoni magyarság és az anyaországi magyarok kapcsolatának erősítésével foglalkozó intézet kerekasztal-beszélgetéssel és kiállítással várta nyitórendezvényén az érdeklődőket.
A közvetítés a legfontosabb a Magyar Összetartozás Intézete munkájában
A Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója Margittai Gábor író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő lett, aki hosszú évekig lapunk hétvégi mellékletének, a Lugasnak volt a főszerkesztője, helyettese pedig felesége, Major Anita tanár, szerkesztő, rendező.
Az alkotópár több évtizede foglalkozik a magyar összetartozás kérdéseivel, munkásságukat kutatások, előadások, kiállítások, filmek, könyvek, cikkek hosszú sora fémjelzi.
A megnyitón ízelítőt mutattak be Szamár-sziget szellemkatonái, Hadifogoly magyarok a nagy háborúban, valamint Tiltott kastélyok című kiállításuk anyagából. Major Anita a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy
több mint harminc éve foglalkoznak a határon túli magyarság kutatásával, és a módszerük azóta sem változott. Sok elfeledett, eltitkolt történetet kutattak fel.
Margittai Gábor lapunk kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a közvetítést tartják a legfontosabbnak.
Az általunk összegyűjtött tudást, ismereteket, adatokat, emberi történeteket adjuk át a diákoknak, fiataloknak is. Eddig is ezt tettük, de most szélesebb körben valósulhat meg. Intézményesített keretek között, az MCC oktatási rendszerén belül, a tehetséggondozásban veszünk részt. Projektjeinkkel minél szélesebb közönséget szólítunk meg. Ez az infrastrukturális rendszer kiszélesítheti azt a közvetítő munkát, amit eddig is végeztünk
– foglalta össze az igazgató.
Az intézet első tervei között szerepel a nagykárolyi forgatásuk feldolgozása, Az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmjük filmszínházi premierje, amely november 27-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban és egy török–magyar est szervezése, amely a két nép kulturális párhuzamaira fókuszál.
