Ahol a család, ott az otthon: tízéves a csok

Éppen tíz éve indult el hazánk legnagyobb otthonteremtési programja, amely a magyar családok százezreinek biztosított kedvezőbb lakhatási feltételeket. Erről szól a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Kapocs folyóiratának legújabb, dupla lapszáma, amely világos üzenetet közvetít: ahol a család, ott az otthon.

A címválasztás beszédes, az otthon a társadalmi jólét és a gyermekvállalás fontos sarokköve.

A kötet a tízéves családi otthonteremtési kedvezmény (csok) évfordulójára készülve ad képet a hazai lakhatás helyzetéről naprakész adatokra építve (KSH, NAV, MNB, KINCS-kutatások), és széles spektrumon megközelítve a lakhatás és a család viszonyát.

A 2010 utáni devizahitel-válság és az azt követő ármozgások rávilágítottak arra, hogy a lakhatási támogatásoknak hosszú távon, fenntarthatóan kell működniük ahhoz, hogy valódi biztonságot nyújtsanak a családok számára. A 2014 utáni piaci ármozgások rendkívüli hatást gyakoroltak a lakáspiacra, és számos gazdasági kérdésre kapunk választ az MNB szerzőinek ezt vizsgáló, átfogó tanulmányából. A jogi szabályozás és az akkori intézkedések – végtörlesztés, árfolyamgát – eredményeképp 2015-re megszűnt a korábban óriásira duzzadt devizahitel-állomány.

A 2015-ben bevezetett csokról mindenki hallott, ahogy a családvédelmi akcióterv keretében 2019-ben hatályba lépett babaváró támogatásról is. Ezek az intézkedések külön-külön is, együttesen pedig egymást erősítve javították a gyermekes családok jólétét, és hozzájárultak egyes térségek népességének növekedéséhez is. 2018 és 2022 között Magyarország 3155 településének 42 százalékában (1339 településen) nőtt a népesség száma, miközben 47 százalékában (1495 településen) nőtt a csok-szerződéseket kötők száma, ami jelzi, hogy több településen a negatív népesedési folyamatokat éppen a csokkal sikerült megakadályozni, illetve lassítani.

További Vélemény híreink

Orbán Viktor elmondta, miért jó a fiataloknak az Otthon start program

A népszámlálási adatokból láthatjuk, hogy 2011 és 2022 között 4,3 százalékkal nőtt a teljes lakásállomány, ma már közel 4,6 millió otthon van az országban. Leginkább a nagyvárosok és agglomerációik, valamint az üdülőhelyek vonzották az építőipart. A lakott lakások 97 százaléka magántulajdon, és 71 százalékuk immár összkomfortos (2001-ben még csak minden második, 2011-ben a lakások 61 százaléka volt összkomfortos), azaz valamennyi alapvető közművel és legalább egy tizenkét négyzetméternél nagyobb szobával rendelkezik.

Fontos, hogy a statisztikák nem pusztán mérőszámok: az otthon biztonsága közvetlenül hat a gyermekvállalási kedvre is. Ez a biztonságérzet pedig meghatározó tényező a gyermekvállalási szándékok megvalósulásában. A nemzetközi irodalom és az Eurostat adatai szerint is azok a párok, akik saját tulajdonú, megfelelő méretű és komfortfokozatú lakásban élnek, hamarabb vállalnak gyermeket.

Meg kell említeni, hogy önmagában a saját lakás, a szülői házból való elköltözés a felnőtté válás folyamatának egyik fontos állomása. Ez az összefüggés Magyarországon is érvényesül: a KINCS korábbi kutatása szerint a válaszadók 87 százaléka emelte ki a saját otthon szerepét a családalapításban.

A fiatalok szülői házból való elköltözését – és ezzel együtt a családalapítást – ugyanakkor akadályozhatja, ahogy erre az MNB lakásárindexe rámutat, hogy a magyarországi lakásárak 2014 és 2024 között jelentősen megemelkedtek. Mindez azért is fontos, mivel a lakhatás kérdése végigkíséri az egész életutat, és minden életszakaszban más-más formában válik meghatározóvá. Fiatalon az otthonteremtés a családalapítás egyik alapfeltétele, az aktív generáció számára a gyermeknevelés során a biztonságos és fenntartható otthon megteremtése jelenti a legnagyobb kihívást, míg idősebb korban a lakásfenntartás nehézségei okozhatnak gondot. Tehát az élet minden szakaszában meghatározó szerepet játszik a lakhatás kérdése – hiszen ahol a család van, ott van az otthon is.

A Kapocs legfrissebb lapszámában ezért a lakhatás kérdése, valamint a családpolitikai intézkedések hatásainak sokoldalú bemutatására törekszünk. Szakmai folyóiratunkban a családi adókedvezmény országos lefedettségét és a diákhitel-támogatások gyermekvállalási hatását is vizsgáljuk. Európai kitekintésben összehasonlító elemzést olvashatunk a fenntartható lakhatásról, illetve a mamahotel-jelenségről, valamint a szülői ház elhagyásának pszichológiájáról is.

Jól látszik tehát, hogy a lakhatás nem csupán tégla és beton egyvelege, hanem élő rendszer. Éppen ezért igény- és adatvezérelt alapokon kell a szakpolitikának megalapoznia a lakhatási intézkedésekre koncentráló támogatások formáit. Erre az elmúlt évtizedből számos jó hazai példát láthatunk, közülük pedig kiemelkedik az egy évtizedes csok, amely a családpolitikai fordulat szimbóluma lett.

Minden harmadik magyar család tudott így ingatlanhoz jutni, közel 250 ezren a csokkal, 50 ezren a falusi csokkal és 20 ezren a csok plusszal.

A családi otthonteremtési program formái az elmúlt tíz évben mindig alkalmazkodtak a gazdasági, társadalmi és demográfiai helyzethez, ezáltal is javítva a magyar családok életkörülményeit.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KNCS) tudományos elnökhelyettese, a Kapocs főszerkesztője