A családpolitika válaszai a népesedési kihívásokra

A friss népmozgalmi adatok komoly demográfiai kihívásokról tanúskodnak. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek csupán havi tájékoztató adatok. A népesedés helyzetét hosszabb időtávba és nemzetközi kontextusba helyezve lehet értelmezni és értékelni.

Ha nemzetközi viszonylatba helyezve nézzük a termékenység alakulását, azt látjuk, hogy az EU tagországaiban 2023-ban 100 családban 138 gyermeket vállaltak. Magyarországon ez 155 volt, amely átlag feletti érték és biztató adat. Időbeli kontextusba helyezve a gyermekvállalás alakulását, érdemes megnézni, hogyan változott ez a mutató az elmúlt időszakban.

2010-ben Magyarország még az utolsó helyen állt az uniós tagállamok között, az Eurostat legutóbbi, 2023-as adatai szerint azonban felkerültünk a gyermekvállalási ranglista harmadik helyére. Ez a komoly előrelépés nagyrészt az elmúlt másfél évtized célzott kormányzati családtámogatásainak köszönhető.

Az Európai Unióban soha nem született még olyan kevés gyermek, mint napjainkban. Az uniós tagállamok közül 2010 és 2023 között nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az ezer 20–39 éves nőre jutó születések száma. Összességében azt látjuk a kutatásokból, hogy Magyarországon kevesebb nő szül több gyermeket. Az is egyértelmű, hogy a születések számának hazai mérséklődéséhez jelentősen hozzájárul az a történelmi örökség, amely a Ratkó- és a Bokros-korszakban gyökerezik.

A Bokros-csomag miatt nem születtek meg a Ratkó-dédunokák a 90-es évek második felében, emiatt mostanra drámaian, több mint 300 ezerrel csökkent a szülőképes korú nők száma hazánkban. Ez pedig alapvetően meghatározza a jelenlegi népmozgalmi adataink alakulását.

Visszatérve Európára, azt látjuk, hogy a párkapcsolatok instabillá váltak, sokan már nem házasságban képzelik el az életüket, a családi kohézió, generációk közötti együttműködés fellazult, és akik például gyermekvállalást terveznek, egyre későbbi életkorban valósítják meg a terveiket, ennek hatására egyértelműen kevesebb vágyott gyermek születik meg. Kontinensünkön a családtervezési döntésekben megjelent a bizonytalanság és a párkapcsolat melletti döntés elodázása, a gyermekvállalás halasztása.

2020 óta a veszélyek és a válságok korát éljük, amely a családok kiszámítható és békés jövőképét is erősen megkérdőjelezte. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy

a magyarok 98 százalékának a család a legfontosabb érték. A magyar fiatalok gyermekvállalással kapcsolatos tervei nem változtak: a többségük továbbra is két gyermeket szeretne, a gyermektelenséget pedig nem tekintik kívánatos életformának.

Persze a Covid-járvány, majd az ukrajnai háború okozta negatív folyamatok, illetve a háború eszkalációjának lehetősége Európa többi országához hasonlóan hazánkban is csökkentette a jövő kiszámíthatóságát és fokozta a családok bizonytalanságát.

Bár a kormányzat illetékesei többször hangsúlyozták, hogy a magyar családpolitika nem egyenlő a demográfiával, a családpolitikai intézkedések évek óta célzott válaszokat adnak a demográfiai kérdésekre is. A gyermeket vállaló és nevelő családok minden élethelyzetben elérhető támogatást kapnak, így az elmúlt másfél évtizedben – csak a főbb intézkedéseket említve – a családi adókedvezmény bevezetésétől (2011), a gyed extrán (2014) keresztül az otthonteremtési támogatás (2015) és a családvédelmi akcióterv célzott intézkedései – például a babaváró támogatás (2019) – mind a családok számára biztosított közvetlen támogatást jelentenek. A négygyermekes anyák már 2020 januárja óta mentesülnek a személyi jövedelemadójuk fizetése alól.

Az adókedvezményeknek közvetlen és célzott demográfiai hatása van, ahogy ezt látjuk a 2011-es termékenységi mélypont elmozdulásában és a pandémia alatt is emelkedő magyar termékenységben, melyet többek között a négygyermekes anyák adómentessége is támogatott.

Az idén bevezetendő adókedvezmények és -mentességek a gyermekvállalási kedv emelkedését vetíthetik előre, ahogy erre már az elmúlt évtizedben láthattunk példákat. 2025. július 1-jétől másfélszeresére, jövőre pedig a duplájára emelkedik a családi adókedvezmény, és a csed extra lehetővé teszi, hogy az édesanyák a gyermekük három hónapos kora után – amennyiben visszatérnek a munka világába – igénybe vehessék a csecsemőgondozási díjat. Túlzás nélkül állítható, hogy

a két- és háromgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége hungarikum. A háromgyermekesek részére októbertől, a kétgyermekes és 40 évesnél fiatalabb anyák számára pedig 2026. januártól lesz elérhető az adómentesség. A jövő év elején megvalósul a 30 év alatti anyák adómentességének bővítése is, amely az egygyermekes családok számára nyújt jelentős támogatást.

Európa legnagyobb családi adócsökkentési programjának társadalmi támogatottsága egyértelmű. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért legújabb kutatása szerint a magyarok négyötöde támogatja a családi adócsökkentési programot, ami egymillió családnak biztosítja a megduplázott adókedvezményt és egymillió anyának garantál szja-mentességet. A kutatás eredményei tehát bizakodásra adnak okot arra, hogy ez a közeljövő népmozgalmi eredményeiben is látható lesz.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) tudományos elnökhelyettese