Örményország és a magyar futballdiplomácia: új fejezet

Túl a mélyponton: ezt hozta a futballdiplomácia

A futballdiplomácia új távlatokat nyitott a nem éppen rózsás magyar–örmény kapcsolatokban. Örményország, okkal hirdetik, békés, biztonságos ország.

Novák Miklós

Örményország futball világbajnokság Jereván Magyarország diplomácia Azerbajdzsán kapcsolat 2025. 11. 18. 4:40

„Üdvözlünk Örményországban. Itt biztonságban alhattok” – ezt a molinót függesztették ki az örmény szurkolók a Magyarország elleni világbajnoki selejtezőn a nemzeti hősről, az egykori honvédelmi miniszterről és miniszterelnökről, Vazgen Szargszjanról elnevezett jereváni stadionban. A méretes drapéria azért sem kerülhette el a figyelmünket, mert az örmény kemény mag az általános gyakorlattól eltérően nem valamelyik kapu mögött, hanem a felezővonalnál csoportosult táborba.

„Üdvözlünk Örményországban. Itt biztonságban alhattok” – üzenték az örmény szurkolók a magyaroknak Jerevánban. Javulnak a magyar–örmény kapcsolatok

Természetesen mindenkiben ott motoszkált a gondolat: mit akarnak üzenni ezzel az örmények? Amikor először elolvastam a szöveget, a fülemben csengtek az ötnapos ott-tartózkodásunk során lépten-nyomon hallott szavak: Örményországban nincsenek tolvajok, rablók, a külföldiek minden percben, minden szegletben biztonságban érezhetik magukat. Cimboránkká avanzsált sofőrünk, Menvál, aki a legismertebb örmény természeti és kulturális kincsek helyszínére, az Araráthoz, Khor Virapba, Ecsmiadzinba és a Garni-szurdokhoz is elkalauzolt minket, idővel már csak mosolygott, amikor amiatt aggodalmaskodtunk, bezárta-e a kocsiját. Mindez egybecsengett azzal, amit magunk is tapasztaltunk, alkalmasint a jereváni éjszakában. A repülőjárathoz igazodva az Örményországba ugyancsak a meccs előtt már három nappal megérkezett magyar szurkolók olykor elengedték magukat, nem csak italoztak, hangosan kurjongattak is, amit azonban sem a helyi ultráknak, sem a biztonsági szerveknek nem állt szándékukban megtorolni.

Örményország biztonságos ország

A találkozót megelőző vonulás is békésen zajlott le a helyi rendőrség kísérete mellett. Az örmények nem fütyülték ki a magyar himnuszt, a vereséget is fegyelmezetten, méltósággal fogadták, szurkolóik gratuláltak a mieinknek, rajongtak Szoboszlai Dominikért, szövetségi kapitányuk, Jegise Melikjan továbbá már a mérkőzést megelőző napon bejelentette: elsőként gratulál a magyaroknak, amennyiben Jerevánban biztosítanák be a második helyüket az F csoportban, ekképpen a szereplésüket a világbajnoki pótselejtezőn.

Örményország valóban békés, biztonságos ország. „Üdvözlünk Örményországban. Itt biztonságban alhattok.” Az örmények valóban csupán kreatív turisztikai szlogent akartak volna tolmácsolni? Természetesen nem.

A drapériával arra utaltak, amiről mi is beszélgettünk egymás között, magunkat óvatosságra intve: Magyarország és Örményország kapcsolata egy évtizeden át meglehetősen hűvös volt, aminek az oka közismert. Íme, a vérfagyasztó történet dióhéjban.

Gurgen Margarján tragédiája Budapesten

A NATO Békepartnerség programjának keretében 2004 januárjában három hónapos angolnyelv-tanfolyam indult Budapesten. A világ több pontjáról érkeztek hazánkba hivatásos katonák, közöttük Gurgen Margarján, az örmény hadsereg hadnagya. Margarjánra álmában baltával tört rá egyik tanfolyamtársa, az azeri Ramil Szafarov február 19-én hajnalban. Szafarov nem érte be az örmény katona életének kioltásával: miként utóbb az orvos szakértő megállapította, tizenhatszor sújtott le rá, lényegében levágta a fejét. A vérfürdőnek szemtanúja is volt, Margarján szobatársa, a magyar Kuti Balázs, aki álmából riadt fel a kegyetlenségre; Szafarov őt azonban nem bántotta, miként a magyar katona tanúvallomásában elmondta, Szafarov meg is nyugtatta, vele semmi gondja sincs.

Az indíték nem is lehetett kérdéses: az örmény–azeri háború. Szafarov többek között azzal védekezett, hogy gyerekkorában a karabahi háborúban a családját örmény atrocitások érték, a tette közvetlen kiváltó okaként pedig azt jelölte meg, hogy Margarján a NATO-tanfolyam résztvevőinek szeme láttára levizelte az azeri zászlót. Tanúvallomás egyik kijelentést sem támasztotta alá.

Örményország elveszítette a Hegyi-Karabahért folytatott háborút

Tegyünk rövid kitérőt! A már de facto Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahért 1988-ban kezdődött meg a harc a két ország között. Az Azerbajdzsáni SzSzK-hoz tartozó, örmények lakta Hegyi-karabahi autonóm terület parlamentje már 1988-ban megszavazta az Örményországhoz való csatlakozást, aminek jóváhagyását a központi szovjet kormányzattól is kérte. Ennél persze akkortájt akadtak égetőbb kérdések is a Szovjetunióban, amely 1991-ben felbomlott. Örményország és Azerbajdzsán is kikiáltotta a függetlenségét, s így tett Hegyi-Karabah is. Háború robbant ki a két ország között. Hivatalosan Örményország volt az agresszor, hiszen a csapatai bevonultak Hegyi-Karabahba.

A konfliktus gyökere ennél persze mélyebbre nyúlik. Még 1988-ban a Bakuval szomszédos Szumgatban a város tizennégyezres örmény közösségét pogrom sújtotta több tucat ember életét kioltva. Persze az sem elszigetelt eset, a lényegében török etnikumú Azerbajdzsán ugyanúgy Örményország esküdt ellensége, mint Törökország.

A kezdeti örmény sikerek után Azerbajdzsán erőre kapott, s – Oroszország tétlenségét, lényegében hallgatólagos beleegyezését kihasználva – 2023-ban teljesen megszállta Hegyi-Karabahot, győztesen lezár–va a háborút.

Visszakanyarodva a Margarján–Szafarov-ügyhöz, a magyarörmény viszonyhoz: a magyar bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Ramil Szafarovot, 2012-ben azonban Magyarország kiadta őt Azerbajdzsánnak. A hivatalos álláspont szerint a magyar kormány biztosítékot kapott Azerbajdzsántól, hogy Szafarov ugyanolyan körülmények mellett folytatja büntetése letöltését, mint Magyarországon. Ezzel szemben Ilhan Alijev azeri elnök a látszatra sem ügyelve, már a hazaérkezése pillanatában kegyelemben részesítette Szaforovot – mi több, Azerbajdzsánban őrnaggyá léptették elő a „baltás gyilkost”.

Örményország megdöbbenéssel fogadta a magyar eljárást és megszakította a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal.

Vádként, illetve magyarázatként azt hozták fel, Magyarország azért adta ki Szafarovot, mert Azerbajdzsán 2012-ben több mint kétmilliárd euró értékben magyar állami kötvényeket jegyzett. Ami nem egy szokványos tranzakció volt a sok közül: a külső eladósodottság miatt Magyarország akkoriban kényszerű tárgyalásokat folytatott a valutaalappal, s részben ezen ügyletnek köszönhetően sikerült elkerülni a fizetésképtelenséget, úgy lavírozni, hogy kibújjunk az IMF gyámsága alól.

Ismerjük el: a történések ismeretében az örmény szurkolók rendkívül visszafogottan, olyan intelligens módon emlékeztettek minket Gurgen Margarján tragédiájára, hogy abban nemcsak mi magunk, de még a politikai véleménynyilvánítást a stadionokban szigorúan szankcionáló Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) illetékesei sem találhatnak kivetnivalót.

1/12 Örményország természeti és kulturális kincsei

Új fejezet a magyar–örmény kapcsolatokban

Több mint egy évtized múltán nincs értelme ítélkezni. Helyesebb, ha arra helyezzük a hangsúlyt, hogy immár három éve folyamatosan enyhülnek a feszült magyar–örmény kapcsolatok. Ararat Mirzoján örmény és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2022 decemberében új fejezet kezdetét hirdette meg a két ország viszonyában, mindenekelőtt megállapodtak a diplomáciai kapcsolatok helyreállításában. Vahagn Hacsaturján örmény elnök 2024 februárjában hivatalos állami látogatást tett Budapesten, Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, májusban pedig a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy kölcsönösen nagykövetséget nyitnak a két ország fővárosában. A kapcsolatok a kulturális, gazdasági életben is normalizálódnak, ennek jegyében például a Wizzair tavaly járatot indított Budapest és Jereván között.

A magyar szurkolók ennek köszönhetően utazhattak nagy számban a jereváni világbajnoki selejtezőre. A járat két örmény válogatott labdarúgó életét is megkönnyítette. Mint az Eszék, illetve a Puskás Akadémia játékosa, Sztyopa Mkrtcsjan és Georgi Harutjun elmesélte, ők is rendszeresen ezzel a géppel repülnek haza. A magyar újságírók jereváni fogadásán továbbá Eduard Kalantarjan, az Örmény Sportújságíró-szövetség elnöke büszkén emelte ki: korábban még soha ennyi külföldi tudósító nem érkezett Örményországba.

Persze van még hová fejlődni. „Fokozott óvatossággal látogatható ország, utazásra nem javasolt térséggel” – a magyar külügyminisztérium hivatalosan ebbe a kategóriába sorolja Örményországot. Másfelől az örmények is nehezen felejtenek. Ki ne tudná, hogy az Ararát nevét viselő konyak Örményország leghíresebb terméke?

Nos, az Ararát Múzeumban csupán két európai elnöknek nincs névre szóló jelképes hordója: a töröknek és a magyarnak.

A magyar–örmény világbajnoki selejtezőre kiutazott mintegy ezer magyar szurkoló és hivatalos kiküldött alighanem az elmúlt évek minden diplomáciai erőfeszítésénél nagyobb eredményt ért el a két ország kapcsolatainak javulásában. Menvál barátunktól történetesen azzal búcsúztunk, hogy jövőre mindenképpen ellátogat Budapestre.
Így működik a futballdiplomácia…

A magyar szurkolók is igazolhatják, Örményország többet kínál egy meccsnél. Noha a törökök és az azeriek eltiprással fenyegetik, a történelem első keresztény államát érdemes felvenni a bakancslistára.