Ursula von der Leyen politikai pályafutását már az Európai Bizottságban betöltött szerepe előtt is korrupciós botrányok tarkították, erről beszélt Nógrádi György a műsorban. A szakértő kiemelte, hogy a bizalmatlansági indítvány, amelyet a bizottsági elnök túlélt, inkább pártpolitikai szavazás volt, mintsem valós számvetés.
„Itt pártcsaládok állapodtak meg abban, hogy Von der Leyen lesz a vezető. Ezek a pártcsaládok mindegyike most benyújtotta a számlát, hogy mit kér cserébe, amire kivétel nélkül rábólintott. Nagyon érdekes volt, hogy melyik pártközösség mit mondott, de a végén Von der Leyen ezekre nem válaszolt, ez is sokat elmond az egészről”
– jelentette ki.
Visszaköszön a Rákosi-korszak
A legnevetségesebbnek Manfred Weber felszólalásait említette, az Európai Néppárt elnöke szerint, aki nem támogatja Von der Leyent, az orosz ügynök.
„Na most ez a Rákosi-korszak elképesztően ostoba propagandájára emlékeztet” – mondta, majd kijelentette, hogy az Európai Bizottság elnöke nem Európát képviseli, hanem csak három nagy pártcsaládot. Arra kevés az esély, hogy elmozdítsák a székéből a következő uniós választásokig.
Ukrajnával nincs megoldás az orosz–ukrán háborúra
Az orosz–amerikai külügyminiszteri találkozó kapcsán Nógrádi György arról beszélt, hogy nem közeledtek az álláspontok. Az amerikaiak tűzszünetet akarnak, az oroszok feltételei azonban elfogadhatatlanok egyelőre az ukrán vezetésnek. A kérdés az, hogy Ukrajnának mennyi beleszólása van a történetbe - a szakértő szerint szinte semmi.
„Ukrajnában egy megoldás van: egy amerikai–orosz megállapodás, méghozzá Ukrajna feje fölött”
– szögezte le Nógrádi György. Arra a felvetésre, hogy Zelenszkij helyett valaki más legyen az elnök, a szakértő elmondta, egyelőre nincs helyette senki.
„Nem látunk bele a kártyákba. Az ott lévő angol–amerikai szakértők tudnának erről véleményt mondani. Remélem, hogy van annyi eszük, hogy nem mondanak”
– fogalmazott.
Nehéz a helyet a Közel-Keleten
Nógrádi György kitért arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök a napokban találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A találkozón Netanjahu leszögezte, hogy nem lesz Gázával kétállami megállapodás, pedig az arab országok ezt nevezték meg alapvető feltételként a kapcsolatok újbóli felvételéhez.
A konfliktust nehezen lehetne lezárni, mert Izrael teljesen felszámolná a Hamászt, legalábbis semlegesítené. A Hamász ugyanakkor a húszikkal és a Hezbollah csoporttal együtt olyan kihívást jelent, amibe mindenkinek beletörik a bicskája.
Nógrádi György kitért az iráni–izraeli feszültségre is. Az alig két hétig tartó háborút követően még veszélyesebb a helyzet, mert most senki sem tudja, hova lett a legalább hatvanszázalékos dúsított urán. Abban az esetben pedig, ha megbukik az iráni rezsim, az atomprogram anyagai és maguk az atomtudósok is szélsőséges csoportok kezébe kerülhetnek.
