Bóka János: Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye

Európai ügyek kerültek terítékre az Igazság órájában. Németh Balázs vendége szerdán Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere volt. Ukrajna kapcsán elhangzott: Brüsszel irreális menetrendet és várakozásokat fogalmaz meg a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Zelenszkij újabb vérlázító kijelentéseket tett a magyarok ellen.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Szerda reggel folytatódott az Igazság órája. A műsorban ezúttal európai ügyek voltak a napirenden, Bóka János minisztert Németh Balázs kérdezte. Ukrajna ügyében Brüsszel újabb lépéseket tett a csatlakozás felé.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond a Századvég Vidék Konferencia 2025 rendezvényén a Larus Étterem és Rendezvényközpontban 2025. október 16-án. Fotó: MTI/Soós Lajos

Kedden fejlemény volt az ukrán csatlakozással kapcsolatban. Már 2028-as időpont is elhangzik, de legkésőbb 2030-ra le akarják zárni Ukrajna csatlakozását. Bóka János ezzel kapcsolatban megjegyezte, az Európai Bizottság minden évben ősszel közzétesz egy bővítési csomagot. Ez a bővítési csomag országjelentésekből áll, és a bizottság ebben értékeli, hogy a tagjelölt országok hogyan állnak a csatlakozási folyamatban. Utána ezt megvitatja az Európai Parlament, megvitatják a tagállamok a tanácsban. A miniszter úgy fogalmazott:

Ez igazából egy politikai jellegű dokumentum. A mostani talán politikaibb, mint a korábbiak. Legalábbis ami a tartalmát illeti, a szokásosnál lazább kapcsolatban áll a valósággal, hogy finoman fogalmazzak. 

Ezután agresszív, követelőző módon reagált Zelenszkij. 

A bizottság egyértelműen irreális menetrendet és várakozásokat fogalmaz meg a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Az, hogy Ukrajna elnöke mit mondott, az szerintem vérlázító, de ilyen nyilatkozatokkal találkozhattunk már az elmúlt hetekben, hónapokban, szóval itt én nem látok újdonságot

 – szögezte le a tárcavezető.
Németh Balázs emlékeztetett: Zelenszkij azt hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag Orbán Viktor és Magyarország tehet róla, hogy Ukrajna nem csatlakozhat azonnal az Európai Unióhoz, mert a magyar miniszterelnök Putyin érdekeit védi. Az ukrán elnök azt mondta, hogy igazából neki már nem is kell csinálnia semmit, valójában Magyarországtól vár ajánlatot.

 

Bóka: Irreális a brüsszeli hozzáállás Ukrajnához

A miniszter hozzátette: Ukrajna nem Magyarországot védi, Magyarországot a NATO védi, ennek szerencsére Ukrajna még nem tagja, és belátható időn belül nem is lesz. Egyébként pedig valószínűleg Zelenszkij elnök figyelmét elkerülte, hogy Magyarország stratégiai partnerségben gondolkodik Ukrajnával.

Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye. Szerintem lehetséges kölcsönös előnyökön alapuló stratégiai partnerség Ukrajnával, de úgy, hogy Ukrajna az EU-n kívül van. Magyarország ezt az ajánlatot tette le az asztalra

 – húzta alá Bóka János.

Kiemelte: a csatlakozáshoz egyhangú döntésre van szükség, eddig is így volt, ezután is így lesz. Magyarország ebben a folyamatban a saját nemzeti érdekeit képviseli azért, mert ezt helyettünk szemmel láthatólag senki nem teszi meg. A bizottság, úgy látszik, itt az ukrán érdekeket képviseli az uniós tagállami érdekekkel szemben. 

Hiába Magyarország ellenkezése, már novemberben elkezdené a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az EU.

Sok minden úgy történik az ukrán csatlakozási folyamatban, ahogy eddig még egyetlenegy tagjelölt ország esetében sem történt. Tehát számos olyan eljárási technikai szabályon már átlépett a bizottság, amihez eddig tartotta magát, de úgy tűnik, hogy a tagállamok jelentős része nem lesz abban partner, hogy az egyhangúság alapvető követelményét még technikai kérdésekben is átlépjük. Tehát ilyen szándék nincsen. Nagyon sok oka van ennek. Szerintem a bizottság és az Európai Tanács elnöke is eltaktikázta magát, és úgy gondolták, hogy nagyobb támogatottság van egy ilyen javaslat mögött, mint amilyen valójában. Tehát ebből a szempontból nyugodt vagyok. Abból a szempontból nem vagyok nyugodt, hogy folyamatosan új utakat, módokat fognak kipróbálni, keresni, hogy hogyan lehetne a magyar ellenállást megkerülni, hogyan lehetne nyomásgyakorlással a magyar kormányt belekényszeríteni egy olyan pozícióba, ami ellentétes a nemzeti érdekekkel és a magyarok akaratával

– jelentette ki Bóka János.

A tárcavezető leszögezte: természetesen jövő áprilisban választások lesznek, ennek a választásnak az egyik tétje az, hogy olyan kormány lesz-e Magyarországon, ami nemzeti szuverén, és továbbra is ellentart, vagy olyan kormány lesz, amelyik a brüsszelieket követve szélesre fogja nyitni a kapukat Ukrajna előtt, aminek beláthatatlan következményei lennének Magyarországon. 

Az Európai Bizottság szerint reális cél, hogy 2030-ig bővülhet az unió.

Ukrajna jelenleg háborúban áll egy szomszédos atomhatalommal. A területének a húsz százalékát egy másik ország tartja megszállva, a szelektív államcsőd állapotában van, gyakorlatilag egyetlenegy ellátórendszer sem működik. Tehát nem látom, hogy egyáltalán hogyan beszélhetünk arról, hogy egy ilyen állapotban lévő tagjelölt ország valaha is csatlakozik az Európai Unióhoz

 – mondta Bóka János.

A műsorban elhangzott: ömlik az európai emberek pénze Ukrajnába, és így természetesen a magyar családok pénze is. Ukrajna újabb 1,8 milliárd eurót kap az uniótól, mert az Európai Bizottság boldog, hogy mennek a reformok, tehát kipipálták, hogy akkor még küldhetünk pénzt, mert Zelenszkijék teljesítették, amit Ursula von der Leyenék szerint teljesíteniük kellett.

A háború kitörése óta a unió nagyságrendileg 180 milliárd euróval finanszírozta eddig a háborút Ukrajnában. Most a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával nagyságrendileg még ekkora összeget akarnak előteremteni, de miután az Európai Unió elköltötte mindenki másnak a pénzét, egy idő után a saját pénzét is el kell kezdeni költeni erre.

A tárcavezető közölte: 

Az Economist szerint ez a háború akkor nyerhető meg, ha még legalább egy fél évtizedig folytatjuk, mert addigra lehet az orosz gazdaságot erre kényszeríteni. Csak emlékeztetnék, hogy két évvel ezelőtt pontosan azt mondták, hogy két évvel ezelőtt fog az orosz gazdaság térdre kényszerülni, és úgy tűnik, hogy ez olyan, mint az agárversenyen a nyúl, hogy valahogy a kutyák egyre gyorsabban futnak, de a nyuszit sosem érik utol, tehát ez az orosz gazdaság térdre kényszerítése valahogy így nézhet ki.

Négyszázmilliárd eurót kellene az elkövetkező négy évben előteremteni az Európai Uniónak, és maga az Economist elemzés is azt mondja, hogy ez a pénz nem áll rendelkezésre, tehát újabb uniós szintű hitelfelvételre van szükség, eladósítani az Európai Unión keresztül a tagállamokat, aminek messzemenő következményei vannak a költségvetési egyensúlyra, a szociális rendszerek fenntarthatóságára, más európai uniós programokra.

 

Az ellenzék nem aggódik az uniós hitel miatt

A 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban bejelentette a miniszterelnök, hogy már januártól elindul a lépcsőzetes bevezetése. Németh Balázs szerint az ellenzéki kommentelők slágerérve a 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban, hogy az egy ígéret, és kínai hitelből eladósítja a kormány az országot. Megjegyezte: nem nagyon hallja az ellenkezést és a tiltakozást az unió által felvenni tervezett valóban gigahitelek miatt. A másik politikai ügy, amit egyre hangosabban tol az ellenzék, különösen az ellenzéki sajtó, hogyha jönne egy kormányváltás, akkor elindulnának a százmilliárd eurók Brüsszelből Magyarország irányába. 

Az uniós források nem elvesznek, azokat elveszik, visszatartják, méghozzá politikai megfontolásokból

 – húzta alá Bóka János. Kiemelte: előttünk van a Tusk-forgatókönyv Lengyelországból. Lengyelországban pontosan az történt, hogy mindazokat a feltételeket, amik az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükségesek, azokat az előző lengyel kormány, amit az előző miniszterelnök vezetett, teljesítette. Ugyanakkor ezeket a forrásokat nem kapták meg. Majd utána jött egy kormányváltás, és anélkül, hogy bármilyen érdemi jogalkotási tevékenység történt volna, ezeket a pénzeket hozzávágták a Tusk-kormányhoz, amiért cserébe olyan intézkedéseket követeltek és követelnek tőlük, amik a brüsszeli gazdaságpolitikai célkitűzéseket szolgálják

Két dolgot kell látni. Az egyik az az, hogy ezeknek a pénzeknek nagyon komoly politikai ára van

– mondta a miniszter.

Ezeket a politikai árakat egy kormány vagy megfizeti, vagy nem fizeti. A Tisza Pártnál pontosan látjuk, hogy van egy ilyen megállapodás, aminek egy része kimondott, más része kimondatlan, és ők ezeket teljesítik. 

Nyilván a migrációs bíróság ítéletét végre fogják hajtani, az adórendszert így fogják átalakítani, az ukránokat be fogják indítani az Európai Unióba, és ezért kapnak valamennyi pénzt

 – mutatott rá a tárcavezető. Hangsúlyozta: a zt látni kell, hogy ennek a pénznek nagyon nagy ára van. Ha ezt az árat az a kormány, ami egy brüsszeli bábkormányként működik, megfizeti, azzal a magyar emberek nagyon rosszul fognak járni. – A mi javaslatunk ezzel szemben az, hogy a nemzeti érdekeket teljes mértékben figyelemben tartva mi is elhozzuk ezeket a forrásokat, de anélkül, hogy ezeknek a feltételeknek megfelelnénk, egy hosszú, néha látványos, néha kevésbé látványos folyamatnak a keretében, ami körülbelül a következő hétéves uniós költségvetés elfogadásakor fogja elérni a végpontját. A magyar miniszterelnök kezében van a döntés, hogy hozzájárul-e egy hétéves költségvetéshez, vagy nem, de ez egy nagyon hosszú tárgyalási folyamat, ennek még a legelején vagyunk.

 

Ez jelenti a biztos megélhetést

Bóka János a műsorban emlékeztetett, hogy egy nemzetközi multi, egy bank elemzője kiállt, és azt mondta, hogy valójában ők teljes mellszélességgel támogatják a Tisza gazdaságpolitikai programját. 

Amikor az autógyárakat érintő adókedvezményekről van szó, akkor a magyar kormány az adórendszert az általános gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása eszközének tekinti. Tehát nem arról van szó, hogy egyszerűen elveszek valakitől pénzt, és azt odaadom valaki másnak, hanem arról van szó, hogy van egy gazdaságfejlesztési stratégia, ez a jövőt célozza, és szerintem eddig minden elemében megalapozottnak bizonyult. Az autógyártás, az elektromobilitás, az akkumulátorgyártás és az ezekhez kapcsolódó kutatási fázisoknak a Magyarországra telepítése sikeres volt. Sikerült Magyarországot bekapcsolni olyan globális ellátási láncokba, amik a jövő technológiáját jelentik, ráadásul úgy, hogy ez Magyarországon minőségi munkahelyeket és biztos megélhetést jelent generációkra. Az adókedvezmények ezekhez kapcsolódnak

– közölte a miniszter. Hozzátette: a Tiszában ez a megértés, hogy mit jelent a gazdaságpolitika, mit jelent stratégiát alkotni, azt ciklusokon keresztül végigvinni, annak az egyes elemeit különböző szektorokból meg különböző ágazatokból hogyan kell összerakni, ez nyilvánvalóan hiányzik, hogyha úgy gondolják, hogy itt egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos emberektől meg cégektől elvesznek pénzt és azt odaadják másoknak. 

 

Trump–Orbán-találkozó

– Kettőt kell már csak aludni, és Donald Trump csúcstalálkozót tart Orbán Viktorral. Ők Donald Trumppal politikai szövetségesnek tekintik egymást. Trump nagyon elismerően nyilatkozik a magyar miniszterelnökről akkor is, amikor egyetértenek bizonyos kérdésekben és akkor is, akkor nem. És az ő beszélgetéseik két szuverén ember beszélgetései szoktak lenni – jelentette ki a tárcavezető. 

Nem arról van szó, hogy a magyar miniszterelnök azért megy Washingtonba, hogy Trumpot kérlelje valamire vagy azért, hogy engedélyt kérjen valamire, hanem két szuverén ország vezetője leül, megvitatja a világ dolgait, és keresnek együttműködési pontokat. Szerintem ennek a szimbóluma, ennek a jele az, hogy a Blair-házban akarják elszállásolni a magyar miniszterelnököt, szerintem ez nagy dolog

– hangsúlyozta Bóka János.

Az amerikai elnök ízig-vérig politikus, kommunikátor, minden, amit mond, minden, amit tesz, ahogy mondja, ahogy teszi, annak jelentősége van. Érdemes ezekre figyelni.

Szerintem nagyon nagyra becsüli a magyar miniszterelnököt, politikai harcostársnak, szövetségesnek tekinti, és ennek az amerikai látogatás során szerintem számos jelét fogjuk látni, amit értő szemmel észre lehet venni. Ennek üzenete van nemcsak Magyarország felé, hanem Európa felé általában, merthogy Magyarország ma az Egyesült Államoknak az egyetlen valódi politikai szövetségese az Európai Unión belül. Mindenki más azon dolgozik, függetlenül a nyilvános kommunikációtól, hogy az amerikai elnök politikai törekvéseit aláássa, annak ellentartson vagy próbálja letéríteni arról az útról, amit Trump maga számára kitűzött, elsősorban a béke megteremtése terén

 – húzta alá a tárcavezető.
Bóka János szerint a kezdetektől fogva az volt a brüsszeli törekvés, hogy ezt a fajta szövetségesi, partneri viszonyt Trump elnök és a magyar miniszterelnök között valamilyen módon megtörjék, hogy leválasszák Trumpról Magyarországot és a magyar miniszterelnököt.

Brüsszelnek közben az áll érdekében, hogy ez a háborús konfliktus folytatódjon Ukrajnában, mondta a miniszter. 

 

Tisza-adatbotrány

Ma reggeli friss információ, exkluzív információ jelent meg a Magyar Nemzeten egy belsős tiszás csoportból. Magyar Péter egy csomó dologban hazudott az elmúlt napokban is ezzel az adatkezelési botránnyal kapcsolatban.

Szerintem ez a világ botránya. Tehát itt van kétszázezer magyar állampolgár, honfitársunk, akiknek a legérzékenyebb személyes adatai nemcsak hogy nyilvánosságra kerültek, hanem mielőtt nyilvánosságra kerültek volna, azelőtt nagy valószínűséggel már Kijevben is elég sok embernél megvoltak

– reagált a miniszter. Kiemelte: ez önmagában véve is felháborító és nagyon komoly kérdéseket vet fel. – Én úgy tudom, hogy ezeket a kérdéseket az illetékes hatóságok vizsgálják. És bízom benne, hogy hamarosan többet fogunk tudni arról, hogy egész pontosan mi történt, és hogyan lehetett ezekkel az adatokkal ilyen szinten visszaélni. De azt jegyezném meg, hogy a Tisza Pártról van szó, ez a Tisza Párt kormányzásra készül – tette hozzá. Szerinte ezt mindenkinek mérlegelni kell: aki egy adatbázison keresztül a saját politikai szimpatizánsainak az adatkezelésére képtelen, arra hogyan bízhatnánk rá a nemzetbiztonsági jelentőségű adatokat, amiket egy kormánynak kezelnie kell.  Közölte:

De hogyan képviseljük úgy a magyar érdekeket Brüsszelben, ha mondjuk a magyar álláspontot Kijevben előbb elolvassák, mint a magyar szakdiplomata Brüsszelben. Tehát egy állam nem tud működni úgy, hogyha azok az adatok, amiknek nem szabadna nyilvánosságra kerülni meg nem szabadna illetéktelen kezekbe jutnia, azok kikerülnek. Ráadásul egy olyan országba kerülnek, amelyről tudjuk, hogy aktív információs és titkosszolgálati tevékenységet folytat Magyarország területén.

Magyar Péter egy ezüsttálcán átnyújtotta az ukrán fejlesztőkön keresztül kétszázezer magyar ember szenzitív adatait. Nem is kellett feltörniük az ukránoknak – hangzott el a műsorban.

Ez a legdurvább. Ami információ nekem rendelkezésre áll, az az, hogy ezt az alkalmazást ukrán közreműködéssel fejlesztették ehhez az alkalmazáshoz, és az adatokhoz ezek szerint akkor nekik közvetlen hozzáférésük volt. Ez is a Tisza Párt kormányzati alkalmasságáról egy nagyon erős szegénységi bizonyítvány, hogyha úgy látjuk, hogy a jelenlegi politikai helyzetben nekik ukrán fejlesztőkkel közösen kell egy ilyen alkalmazást kifejleszteni

 – húzta alá Bóka János. Hozzátette: a Tisza adatbázisában vannak olyan szereplők, akiknek a részvétele egy ilyen kontextusban kifejezetten aggályos, például a bírók.

 

Muzulmán polgármester New York élén

Zohran Mamdani egy ugandai–amerikai kettős állampolgár, akit New York polgármesterévé választottak az elmúlt órákban. A nagyvárosnak ő az első muzulmán, muszlim vallású polgármestere, és a legprogresszívebb ígéretekkel került hatalomra, méghozzá nagy fölénnyel, és már látszik, hogy egy óriási csata lesz Trump és őközte. 

Egy civilizációs küzdelem lesz. Azt hiszem, hogy a politikai, ideológiai küzdelem szintet fog lépni, és New Yorkra fog koncentrálódni. Onnan szerintem nagyon sok izgalmas politikai eseménynek lehetünk szemtanúi az elkövetkező hónapokban. Ennek a globális jelentőségét az is mutatja, hogy Európából a választás napjára nagyon sokan érkeztek

 – fogalmazott Bóka János. Aláhúzta: az a hálózat, ami eddig alapvetően egy balliberális, intellektuális politikai hálózat volt, aminek egyik pillére az Egyesült Államokban, a másik pillér Európában volt, egyértelműen elmozdult a progresszív, radikális baloldali irányba, és azt várhatjuk, hogy ezek a megmondóemberek, ezek a médiumok, ezek a kutatóintézetek fogják követni a vonalat a progresszív baloldal felé. Szóval erre a kultúra és politikai harcra számíthatunk Európában, és azt nézik most ennek a hálózatnak a tagjai, hogy ezeket a témákat, ezeket a módszereket, ezeket a kommunikációs eszközöket, a közösségszervezési technikákat hogyan lehet behozni Európába. Erre nekünk is fel kell készülni, ezt a küzdelmet majd nekünk itt Európából is meg kell vívni – figyelmeztetett a tárcavezető.

Egy győzelem sem végleges és egy vereség sem végzetes. Tehát az a politikai hálózat, ami az Egyesült Államokban vereséget szenvedett, nem szűnt meg, az továbbra is működik. És az teljesen igaz, hogy ezeknek az embereit, pozícióit, forrásait, ezeknek egy részét átmentették Európába, egy részének a finanszírozását pedig az Európai Bizottság vállalta. De nyilván az az elvárás egy ilyen egyértelmű politikai vereséget követően, hogy ez a rendszer tervezze újra magát

 – mondta Bóka János.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a karmelita kolostorban 2025. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)